A félév összegzése

És most a legfontosabbakat mégegyszer összeszedtem, hogy lezárhassam a félévi feladatomat a wikikről.

1. WIKI: A wiki a hipertext rendszerek egyik fajtája, vagy pedig maga a szoftver, ami ennek készítését lehetővé teszi. A wikiwikiweb olyan webhely, amely wiki rendszer szerint, ennek felhasználásával működik, vagyis lehetővé teszi azt, hogy a szerkesztők (vagy általános esetben bárki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azon tartalmat módosítsanak. Más szóval a wiki egy olyan program, amelynek számos különböző megvalósítása létezik. Segítségével egész weboldalak is működtethetők (nem feltétlenül lexikon jelleggel), de alkalmazható a hagyományos fórumok helyett is a látogatók tapasztalatainak, véleményeinek strukturáltabb megjelenítésére.
A hagyományos wikikben minden oldalnak két formája van: az egyik, ahogyan a lexikonban megjelenik (általában HTML formában, amit a böngésző jelenít meg), a másik forma pedig amelyben az oldalt szerkeszteni lehet (egyszerűsített nyelven, amelynek szabályai wikiről wikire mások lehetnek).
A wikik igazi hiperszöveg média, navigációs rendszerük nem lineáris. Minden tipikus oldalon számos hivatkozás található más oldalakra.
Az eredeti wikiben más wikilapra hivatkozásokat az úgynevezett TeveKezdőbetűkkel vagy WikiSzóval lehetett készíteni: minden szó, ami nagy kezdőbetűvel kezdődik és legalább még egy nagybetűt tartalmaz az automatikusan hivatkozás lett a szóval megegyező nevű wikilapra.
Hátrányai:
- vizuálisan nem szép, hiszen egybeírunk szavakat
- bizonyos esetekben szeretnénk a hivatkozásba szóközt, speciális jeleket (például kötőjelet) tenni
- bizonyos esetekben valamit TeveKezdőbetűkkel kell írnunk (például programozási nyelvekben néhány változót), pedig nem akarjuk, hogy hivatkozás legyen belőle.

Emiatt kialakult egy alternatív hivatkozási forma, melyet már a Wikipédia is használ, ez pedig a dupla szögletes zárójelek közé zárt wikilapnév: [[Teve kezdőbetűk]].

Magyar nyelvű kezelőfelülettel:
- MediaWiki – egy web-alapú wiki alkalmazás, amelyet a Wikimédia Alapítvány összes projektje, a Wikia összes wikije és sok egyéb wiki használ. Eredetileg a Wikipédia, a szabad enciklopédia kiszolgálására tervezték. Mára több vállalat telepítette belső tudástárnak és tartalomkezelő rendszernek. PHP programozási nyelven írták, és használhatja a MySQL vagy a PostgreSQL relációs adatbáziskezelő rendszert. A MediaWikit a GNU General Public License alatt terjesztik nyílt forrású szoftverként.
- MoinMoin – Pythonban írt, érett wiki rendszer, vizuális szerkesztővel.
- Zwiki – Zope alapú egyszerű wiki rendszer, vizuális szerkesztővel.
- MagyarTiddlyWiki – Egyetlen HTML fájlból álló, JavaScript alapú wiki.
- TikiWiki


Wiki közösségek, oldalak
Magyar:
- HUPWiki – nyílt forráskódú és/vagy szabad szoftverek
- GO wiki
- TikiWiki
- Ubuntu.hu – egy Debian „sid” alapú Linux disztribúció 6 hónapos kiadási ciklusokkal, a legfrissebb szoftverekkel, bugfixekkel és integrációs munkákkal, amelyek visszakerülnek a Debianba. A verziók félévente jelennek meg, a verziószám a kiadás évéből és havából áll össze (4.10 → 2004.10.20).
- ECDL.web – számítástechnikai alapismeretek
- HamWIKI – rádióamatőr wiki
- WebBuilder – magyar webfejlesztési wiki
- CoWiki Magyar Enciklopédia

Angol:
- WorldWideWiki: SwitchWiki – Legteljesebb index (angol)
- OpenFacts
- Personal Telco
- This Might Be A Wiki
- Wikiquote – idézetgyűjtemény
- Wikitravel – útikalauz
- Wiktionary – szótár


Wiki-szerű rendszerek:
- EditMe
- Everything2
- Halfbakery
- Eksi Sozluk (török nyelvű)
- SnipSnap
- Seedwiki


2. WIKIMÉDIA ALAPÍTVÁNY: non-profit közhasznú alapítvány. Az alapítvány üzemelteti a Wikipédia internetes lexikont és testvérprojektjeit. Az alapítvány célja az emberi tudást mindenki számára szabadon hozzáférhetővé tenni; ennek érdekében számos szabad tartalmú, wikialapú oktatási és ismeretterjesztő projektet üzemeltet, amelyek az interneten ingyenesen elérhetőek, és a bővítésükbe bárki bekapcsolódhat. Az alapítványnak mintegy 30 fizetett alkalmazottja van, segítségükkel sok tízezer önkéntes működését koordinálja. Bevételeit szinte kizárólag adományokból és egyéb támogatásokból szerzi. A stratégiai döntéseket a kilenctagú kuratórium hozza, amely tagjaiból négyet saját maga jelöl ki, hármat a projektek szerkesztőközössége választ, kettőt a társszervezetek, az utolsó hely pedig Jimmy Wales alapítóé. Az alapítvány működését egy neves szakértőkből álló tanácsadó testület segíti, a szerkesztőközösséggel pedig a kapcsolatot számos, nagyrészt a közösség tagjaiból álló bizottságon keresztül tartja.

A Tanácsadó testület egy szakértőkből álló nemzetközi hálózat, amelynek tagjai elkötelezték magukat arra, hogy támogassák az Alapítvány működését különböző területeken, úgymint: jog, szervezeti fejlesztés, technológia, eljárás és elérés/terjesztés.
Projektjei:
Wikipédia - www.wikipedia.org - Online enciklopédia
Meta-Wiki - meta.wikimedia.org - Egy olyan wiki, ami a Wikimédia projektek koordinálásra jött létre.
Wikiszótár - www.wiktionary.org - Online szótár, ami szinonimákat, etimológiákat és fordításokat tartalmaz.
Wikikönyvek - www.wikibooks.org - Szabadon felhasználható könyvek és tanuláshoz szükséges anyagok gyűjteménye.
Wikidézet - www.wikiquote.org - Idézetgyűjtemény különböző módokon katalogizálva.
Wikiforrás - www.wikisource.org - Szabadon felhasználható, eredeti forrásszövegeket tartalmazó projekt.
Wikimédia Commons - commons.wikimedia.org - Képek, hanganyagok, videók és más médiaanyagok gyűjteménye
Wikimédia Inkubátor - incubator.wikimedia.org - Meglévő projektek új nyelven való létrehozására alkalmas tesztprogram.
Wikifajok - species.wikimedia.org - Jegyzék, melynek célja létrehozni az állatok, növények, gombák, baktériumok, archeák, protiszták és minden fellelhető életformának az életfáját.
Wikihírek - www.wikinews.org - Egy olyan hírportál, amit civilek írnak önálló kutatásaik alapján a világ minden részéről.
Wikiegyetem - www.wikiversity.org - Oktatási és kutatási anyagok és projektek.
MediaWiki wiki - www.mediawiki.org - A MediaWiki szoftver dokumentációja és fejlesztésének koordinációja.
Wikimedia Outreach - outreach.wikimedia.org - Wikimédia projektek promóciója.
Wikimédia Stratégiai tervezés - strategy.wikimedia.org - Stratégiai munkatervezés minden Wikimédia projektre.
Wikipédia Használhatósági kezdeményezés - usability.wikimedia.org - A Használhatósági csoport wikije.
Wikimania - wikimania.wikimedia.org - A Wikimánia konferenciák oldala.
Wikipédia Test Wiki - test.wikipedia.org
Egy teszt wiki, ami a MediaWiki aktuális verzióját futtatja.
Wikimédia Felmérések - survey.wikimedia.org - Felmérések, közvélemény-kutatási eredmények összessége.


3. WIKIPÉDIA: egy többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes enciklopédia. Wikipédia két alapítója: Jimmy Wales (egy kis internetes cég, a Bomis Inc. vezetője) és Larry Sanger.
A Wikipédia projekt három alapvonása:

- A Wikipédia elsődlegesen enciklopédia, vagy célja azzá válni (kalendárium és napi hírek adatokkal bővítve);
- a Wikipédia egy wiki, és így (néhány kivételtől eltekintve) bárki által szerkeszthető;
- a Wikipédia nyílt tartalmú, és a GNU Szabad Dokumentáció Licenc copyleft szerzői jogi szabályai vonatkoznak rá.


Vezérelvek:
- A résztvevők sokféle vallási és politikai meggyőződésére és eltérő kulturális hátterére való tekintettel a Wikipédia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfogulatlanabb legyen. Nem az a cél – ahogy azt sokan hiszik –, hogy a szócikkek egyetlen „objektív” nézőpontból legyenek megközelítve, hanem az, hogy tiszteletben tartsuk és bemutassuk az összes főbb létező véleményt.
- Létezik néhány alapszabály a szócikkek elnevezéséről, lásd az elnevezési szokásokat.
- A szerkesztők vitalapokon beszélhetik meg esetleges nézeteltéréseiket, hogy egy bizonyos szócikket hogyan is kellene átszerkeszteni. Szerkesztési háborúkat a szócikkek közvetlen szövegében nem folytatnak. Amennyiben több szócikkel kapcsolatban átfogó nézetkülönbségek merülnének fel, azokat a Kocsmafal megfelelő szekciójában lehet bejelenteni.
- Bizonyos típusú szócikkek nem illenek a szó szoros értelmében egy enciklopédiába, ezért a Wikipédia-szócikkek nem szótári szemelvények és nem fórumok: mire nem való a Wikipédia.
- A Wikipédia-közösség maga is sok szabály ötletével hozakodott elő, hol kisebb, hol nagyobb támogatottsággal. A legnagyobb népszerűségnek örvendő szabály: „Ha a szabályok miatt kényelmetlenül érzed magad és elveszik a kedved a Wikipédiában való részvételtől, akkor ne foglalkozz velük, és folytasd úgy, ahogy megszoktad”


Ezzel zárnám az én részemet a wikikről. A többi kiegészítő információ/érdekesség megtalálható a régebbi bejegyzéseim között. Több információ van még a wikikről a felkészüléshez a csoporttársaim blogján: http://beka-ildy.blogspot.com/ és http://berkes-clau.blogspot.com/ .

Wikipédia

A Wikipédia egy többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes enciklopédia. A Wikipédiát a Wikimédia Alapítvány üzemelteti – egy floridai központú nonprofit alapítvány –, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi.

A Wikipédia magában foglalja a különböző nyelvi változatait is, köztük a magyar Wikipédiát. Az angol változat 2007. szeptember 9-én elérte a 2 milliós szócikkszámot; ez a világ legnagyobb enciklopédikus műve. A 270 különböző nyelvű változatban összesen (az angollal együtt) több mint 16 millió szócikk olvasható és szerkeszthető, és több mint 24 millió felhasználó szerkeszti őket világszerte. Az internet tíz népszerű szolgáltatása közül az Index-olvasók a Wikipédiát 2010-ben a harmadik leginkább pótolhatatlannak választották (a Google-t és a YouTube-ot követően).

A Wikipédia név a wiki és az enciklopédia szavakból ered.

Jellemzők:
A Wikipédia projekt három alapvonása:

1. A Wikipédia elsődlegesen enciklopédia, vagy célja azzá válni (kalendárium és napi hírek adatokkal bővítve);
2. a Wikipédia egy wiki, és így (néhány kivételtől eltekintve) bárki által szerkeszthető;
3. a Wikipédia nyílt tartalmú, és a GNU Szabad Dokumentáció Licenc copyleft szerzői jogi szabályai vonatkoznak rá.

A Wikipédiát a Nupediához (a Wikipédia elődjéhez) hasonlóan támogatja Richard Stallman, a szabadszoftver-mozgalom és a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány, FSF) alapítója; Stallman többször említette a „szabad, univerzális enciklopédia” hasznosságát még a Nupedia és a Wikipédia alapítása előtt.

A Wikipédia tágra nyitottságának van néhány hátránya. Például azon cikkek esetén, melyek a legtöbb résztvevő számára ismeretlenek, a pontosság és a pártatlanság sokszor megkérdőjelezhető. A résztvevők egy része ezzel vitába szállva úgy gondolja, hogy idővel ezek a hibák csökkennek, és az egyes cikkek minősége javulni fog.

Egy másik hátrány az, hogy sok szerkesztést olyan emberek végeznek, akiknek nem céljuk az, hogy hasznosan vegyenek részt a munkában, hanem mindenféle értelmetlenséget („fghfhgf”) vagy elfogadhatatlan tartalmat („hüje aki ólvasa”) adnak a cikkekhez. Ezt a Wikipédia „vandalizmusnak” nevezi. A projekt nyílt természete ezt ugyan lehetővé teszi, de egyben ellene is dolgozik. Minden résztvevőnek megvan a lehetősége az ilyen firkák eltüntetésére, a megelőző állapot visszaállítására. Ha ez egy lapnál túl sokszor fordul elő, akkor ez a lap „lezárható”, és így csak az adminisztrátorok tudják azt módosítani; erre általában azonban nincs szükség.


Vezérelvek
A Wikipédia résztvevői általában elfogadnak és tiszteletben tartanak néhány alapvető szabályt, amelyek lehetővé teszik a projekt zökkenőmentes és termékeny működését. Néhány közülük:

1. A résztvevők sokféle vallási és politikai meggyőződésére és eltérő kulturális hátterére való tekintettel a Wikipédia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfogulatlanabb legyen. Nem az a cél – ahogy azt sokan hiszik –, hogy a szócikkek egyetlen „objektív” nézőpontból legyenek megközelítve, hanem az, hogy tiszteletben tartsuk és bemutassuk az összes főbb létező véleményt. A semleges nézőpont szócikk ezt részletezi.
2. Létezik néhány alapszabály a szócikkek elnevezéséről, lásd az elnevezési szokásokat.
3. A szerkesztők vitalapokon beszélhetik meg esetleges nézeteltéréseiket, hogy egy bizonyos szócikket hogyan is kellene átszerkeszteni. Szerkesztési háborúkat a szócikkek közvetlen szövegében nem folytatnak. Lásd a vitalapokról és a szerkesztési irányelvekről szóló cikkeket. Amennyiben több szócikkel kapcsolatban átfogó nézetkülönbségek merülnének fel, azokat a Kocsmafal megfelelő szekciójában lehet bejelenteni.
4. Bizonyos típusú szócikkek nem illenek a szó szoros értelmében egy enciklopédiába, ezért a Wikipédia-szócikkek nem szótári szemelvények és nem fórumok: mire nem való a Wikipédia.
5. A Wikipédia-közösség maga is sok szabály ötletével hozakodott elő, hol kisebb, hol nagyobb támogatottsággal. A legnagyobb népszerűségnek örvendő szabály: „Ha a szabályok miatt kényelmetlenül érzed magad és elveszik a kedved a Wikipédiában való részvételtől, akkor ne foglalkozz velük, és folytasd úgy, ahogy megszoktad.” Ezek után kész csoda, hogy (főleg az angol) Wikipédia ilyen fegyelmezetten és pozitív hangulatban bővül.



Szerkesztőség
A Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes tudós, érdeklődő, diák és általában értelmes ember írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, s milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét közkinccsé teszik. E résztvevők a wikipédisták. A kezdetek óta jelentősen megnőtt a résztvevők száma, köztük a jól képzett közreműködőké is.

A szó igazi értelmében vett főszerkesztő nincs. A Wikipédia két alapítója, Jimmy Wales (egy kis internetes cég, a Bomis Inc. vezetője) és Larry Sanger azonban előszeretettel tartották magukat olyan közreműködőknek, akik felügyelnek rá, hogy a vállalkozás ne térjen le az eredeti útról.

A Wikipédia létének első tizenhárom hónapjában Sanger fizetett alkalmazottként dolgozott. Feladata a Wikipédia (és a Nupedia) felügyelete volt; ő döntött azokban a kérdésekben, amelyekben a közösség nem tudott megegyezni. Később nem jutott pénz a fizetésére, emiatt 2002 februárjában távozott.

Larry korábbi feladatainak egy részét Jimmy és a wikipédisták egész közössége vette át. Más korábbi és jelenlegi Bomis-alkalmazottak is dolgoztak az enciklopédián, köztük Tim Shell, a Bomis egyik társalapítója, valamint Jason Richey és Toan Vo programozók.


A Wikipédia elődei
Annak álma, hogy összegyűjtsük a világ minden tudását egy fedél alatt, az ősidőkből fakad, és visszavezethető az antik Pergamonig és az alexandriai könyvtárig.

A korai arab muszlim tudásgyűjtemények már a középkorban tartalmaztak számtalan összefoglaló, átfogó művet és csíráit annak, amit ma tudományos módszerként, történelmi módszerként és idézetekként tartunk számon. A legfontosabbak közé sorolhatjuk Fakhr al-Din ar-Rází tudományos enciklopédiáját, al-Kindí figyelemre méltó, 270 kötet terjedelmű irodalmi munkásságát és Ibn Szina (Avicenna) gyógytudományi enciklopédiáját, mely évszázadokon keresztül a legmegbízhatóbb forrása volt az orvoslásnak. Szintén figyelelmre méltó al-Tabrí, al-Maszúdí, Ibn al-Athír és Ibn Haldún műve, a Mukadimma, mely máig érvényes intelmeket tartalmaz az írott forrásokba vetett bizalommal kapcsolatban. Az isznadiszlám szokása, mely az okiratok igazsághoz való hűségét, a források beható elemzését és a szkeptikus kutatást hangsúlyozza, mérhetetlen hatást gyakorolt a kutatás és szerkesztés módszereinek fejlődésére.

Ám ezek a művek mindig is csak a beavatottak számára voltak elérhetők: megfizethetetlenek voltak, és inkább elméleti, mintsem gyakorlati célokra íródtak (a gyógyítás tudományának kivételével). A széles körben terjesztett enciklopédia gondolata csak a 18. században fogalmazódott meg, Denis Diderot munkássága nyomán (l. Encyclopédie). Európa nagy egyetemi könyvtárai tanúskodnak az elmúlt ezer év monumentális enciklopédikus vállalkozásairól. A leggyakrabban használt enciklopédiát az angol világban az Encyclopædia Britannica, spanyol nyelvterületeken az Enciclopedia Universal Illustrada, Németországban a Meyer's Konversationslexikon és a Brockhaus, míg Magyarországon a Révai nagy lexikona. További információk az enciklopédia címszóban érhetők el.

Legelőször H. G. Wells foglalkozott a nyomtatott enciklopédiák automatikus gépekkel való helyettesítésének ötletével az 1937-es World Brain című novellájában. Vannevar Bush 1945-ös jövőképe, az As We May Think, egy mikrofilm alapú mesterséges emlékezetet, a Memexet ábrázolta. Ted Nelson 1960-as Project Xanaduja is fontos mérföldkő ezen az úton.

Az internet fejlődésével sokan kedvet kaptak ahhoz, hogy megpróbáljanak létrehozni egy online enciklopédiát; lásd az internetes enciklopédiák történelmét.



A Wikipédia a legnépszerűbb wiki, ezért az összes információ róla (ami a Wikipédián volt) nagyon fontos (leírása, jellemzői, vezérelvei, elődeiről pár mondat)!


Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia