13 jó tanács az élethez

1. Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért, aki én vagyok melletted.

2. Senki sem érdemli meg könnyeidet, aki pedig megérdemli, az nem fog sírásra késztetni.

3. Csak, mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.

4. Az igaz barát a kezedet fogja és a szívedet simítja.

5. Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.

6. Sose felejts el mosolyogni. Még akkor sem, amikor szomorú vagy. Lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba.

7. Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek te jelentheted magát a világot.

8. Ne vesztegesd idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra, hogy veled töltse.

9. A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik igazán hálás legyél érte.

10. Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént.

11. Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hitet. Csak légy óvatos!

12. Légy jobb ember, és tudd, hogy ki vagy, mielőtt valaki újjal találkozol, akitől azt reméled, hogy ismer téged.

13. Ne küzdj túl erősen. A legjobb dolgok váratlanul történnek.

Gabriel Garcia Márquez búcsúlevele

Íme a híres búcsúlevél, ami anno az interneten terjedt és a fórumon is "vitát" váltott ki.


Gabriel García Márquez búcsúlevele

Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak ez rongybábú vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok. Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek. Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel hatvan másodpercnyi fényt veszítünk.
Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak.
Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak testemet, de lelkemet is. A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedés! Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni. Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön. Annyi mindent tanultam tőletek, emberek…Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik. Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt.
Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell felállni.
Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek.
Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt amit gondolsz. Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek.
Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked, „szeretlek”, és nem tenném hozzá ostobán, hogy „hiszen tudod”.
Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van velünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.
Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést.
Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, „sajnálom”, „bocsáss meg”, „kérlek”, „köszönöm” és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.
Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked. Ha nem teszed meg ma, a holnap ugyanolyan lesz, mint a tegnap.

…és ha nem teszed meg, az sem érdekes. EZ AZ A PILLANAT…


Forrás: http://forum.goa.hu/showthread.php?t=243


Még 2005-ben megjelent az Indexen egy cikk a levélről. Íme: http://index.hu/kultur/klassz/mario050502/

Szerelem a kolera idején

"Ez történt most is: ha keserű mandula-illatot érzett, mindig az üldözött szerelmek sorsára gondolt. Juvenal Urbino doktor azonnal megérezte, amint belépett a még homályba borult házba, ahová sürgős vizitre kihívták egy olyan esethez, amit ő már hosszú évek óta nem tekintett sürgősnek."


A regény egy nagy, életen át tartó szerelem története. Florentino Ariza fiatalkorában beleszeret a tizennégy éves Fermina Dazába. A lány viszonozza az érzelmeit, és az apai tiltás ellenére levelezésbe kezd a fiúval. Később azonban Fermina Daza váratlanul meggondolja magát, kikosarazza Florentino Arizát, és férjhez megy Juvenal Urbinóhoz, a megbecsült orvoshoz. Florentino Ariza elhatározza, hogy várni fog Fermina Dazára, ha kell, egy életen át. Mikor az orvos idős korában életét veszti, az időközben megöregedett Florentino Ariza újra udvarolni kezd élete szerelmének.


A könyv megjelenése óta egy 137 perces film készült belőle, amelyben a főbb szerepeket Javier Bardem (Florentino Ariza), Giovanna Mezzogiorno (Fermina Urbino) és Benjamin Bratt (Dr. Juvenal Urbino) játsszák.



A filmnek van magyar hivatalos oldala:
http://www.forumhungary.hu/koleraidejen/

Ki is az a Márquez?

A blog témája Gabriel Gárcia Márquez kortárs író. Íme egy kis életrajz a Wikipédia segítségével:)







Gabriel García Márquez (1927. március 6. – ), teljes nevén Gabriel José de la Concordia García Márquez kolumbiai író, újságíró, kiadó és politikai aktivista. Élete legnagyobb részét Mexikóban és Európában töltötte; jelenleg Mexikóvárosban él.

Gyakran a mágikus realizmus leghíresebb írójának nevezik és írásainak nagy része erősen kötődik is ehhez a stílushoz, de túl változatosak ahhoz, hogy művei összességükben könnyen beskatulyázhatóak legyenek.

Élete:

Kezdetben a kolumbiai napilap, az El Espectador riportereként dolgozott, később külföldi tudósítóként Rómában, Párizsban, Barcelonában, Caracasban és New Yorkban.

Az ötvenes években kezdett el publikálni, korai írásaiban Faulkner hatásai mutathatóak ki. Első figyelmet érdemlő munkája az Egy hajótörött története volt, amelyet 1955-ben cikksorozatként jelentetett meg. Ebben egy, a kormányzat által dicsőségesnek beállított hajótörés valódi, dicstelen történetét mutatta be. Ezzel kezdődött külföldi tudósítói karrierje is, mivel Kolumbiában nem volt többé biztonságban. A történetet 1970-ben könyv formájában is kiadta és sokan regénynek tekintik.

Több munkáját egyaránt nevezték fikciósnak és nemfikciósnak is, különösen az 1981-ben megjelent Egy előre bejelentett gyilkosság krónikáját, amely egy vérbosszú újságokban is megjelent történetét meséli el, és a Szerelem a kolera idejént, ami szülei szerelméről szól. Ezeken kívül több műve is a „García Márquez világegyetemben” játszódik, több könyvben is felbukkanó szereplőkkel, eseményekkel és településekkel.

Meghatározóak gyermekkori élményei; ez több regényében visszatérő motívum. Humora Dickenséhez hasonlítható. Fantasztikuma, képzelőereje és iróniája beleillik a sajátos latin-amerikai légkörbe, a maga teremtette Macondo „mikrotársadalmába”, ahol több regénye is játszódik. A fantázia szárnyalása a hódító lovagok El Dorádója óta nem ismeretlen ezen a kontinensen. Érdekes García Márquez humanizmusa: még a kevésbé pozitív, sőt kifejezetten negatív alakoktól sem tudja megtagadni a rokonszenvet és az együttérzést.

Leghíresebb regénye a Száz év magány 1967-ben jelent meg (magyarul 1971-ben Székács Vera fordításában, aki a legtöbb könyvét fordította magyarra) és több, mint tízmillió példányban kelt el. Egy elzárt dél-amerikai falu életét meséli el, ahol a furcsa események közhelyszámba mennek. Vannak benne varázslatosan valódi elemek, de ennél fontosabb, az idő és elzártság természetének filozófiai visszatükrözése, illetve hiányoznak belőle a népmesei elemek, ami pedig a mágikus realizmus előfeltétele. Nem minden furcsa és megmagyarázhatatlan folklórikus: néha egyszerűen ilyen az élet.

A regény nem pusztán a mágikus realizmus megújítása miatt érdemel figyelmet, hanem mert különösen szép módon használja a spanyol nyelvet. A műelemzések gyakran figyelmen kívül hagyják azt is, hogy a könyv igazi epikus mű, ami egy bonyolult és nagy család sokévtizedes történetét mutatja be.

García Márquez 1982-ben megkapta az Irodalmi Nobel-díjat regényeiért és novelláiért.

2002-ben adta ki önéletrajzi könyvét, a Vivir para contarla, egy háromkötetesre tervezett mű első részét. Ez magyarul Azért élek, hogy elmeséljem az életemet címmel 2003-ban a Magvető Könyvkiadónál jelent meg, Székács Vera fordításában.

García Márquez híres Fidel Castróhoz kötődő barátságáról, és arról hogy – különösen az 1960-as, 1970-es években – többször biztosított együttérzésről néhány latin-amerikai lázadó csoportot. Ezenkívül erős kritikával illeti a kolumbiai kormányzatot, de nem támogatta nyilvánosan a hazájában működő gerilla csoportokat.

Művei:

• 1955 – Söpredék (La hojarasca)
• 1961 – Az ezredes úrnak nincs, aki írjon (El coronel no tiene quien le escriba)
• 1962 – Mamá Grande temetése (Los funerales de la Mamá Grande)
• 1962 – Egy kék kutya szemei (Ojos de perro azul)
• 1962 – Baljós óra (La mala hora)
• 1967 – Száz év magány (Cien años de soledad)
• 1970 – Egy hajótörött története (Relato de un náufrago)
• 1975 – A pátriárka alkonya (El otoño del patriarca)
• 1978 – Hihetetlen és szomorú történet az ártatlan Eréndiráról és lelketlen nagyanyjáról (La increíble y triste historia de la cándida Eréndira y de su abuela desalmada)
• 1981 – Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája (Crónica de una muerte anunciada)
• 1985 – Szerelem a kolera idején (El amor en los tiempos del cólera)
• 1986 - Titokban Chilében (Clandestine in Chile)
• 1989 – A tábornok útvesztője (El general en su laberinto)
• 1992 – Tizenkét vándor novella (Doce cuentos peregrinos)
• 1994 – A szerelemről és más démonokról (Del amor y otros demonios)
• 1996 – Egy emberrablás története (Noticia de un secuestro)
• 2002 – Azért élek, hogy elmeséljem az életemet (Vivir para contarla)
• 2004 – Bánatos kurváim emlékezete (Memoria de mis putas tristes)

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gabriel_Garc%C3%ADa_M%C3%A1rquez
www.ct.gov/.../images/gabriel_garcia_marquez.jpg