És most a legfontosabbakat mégegyszer összeszedtem, hogy lezárhassam a félévi feladatomat a wikikről.
1. WIKI: A wiki a hipertext rendszerek egyik fajtája, vagy pedig maga a szoftver, ami ennek készítését lehetővé teszi. A wikiwikiweb olyan webhely, amely wiki rendszer szerint, ennek felhasználásával működik, vagyis lehetővé teszi azt, hogy a szerkesztők (vagy általános esetben bárki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azon tartalmat módosítsanak. Más szóval a wiki egy olyan program, amelynek számos különböző megvalósítása létezik. Segítségével egész weboldalak is működtethetők (nem feltétlenül lexikon jelleggel), de alkalmazható a hagyományos fórumok helyett is a látogatók tapasztalatainak, véleményeinek strukturáltabb megjelenítésére.
A hagyományos wikikben minden oldalnak két formája van: az egyik, ahogyan a lexikonban megjelenik (általában HTML formában, amit a böngésző jelenít meg), a másik forma pedig amelyben az oldalt szerkeszteni lehet (egyszerűsített nyelven, amelynek szabályai wikiről wikire mások lehetnek).
A wikik igazi hiperszöveg média, navigációs rendszerük nem lineáris. Minden tipikus oldalon számos hivatkozás található más oldalakra.
Az eredeti wikiben más wikilapra hivatkozásokat az úgynevezett TeveKezdőbetűkkel vagy WikiSzóval lehetett készíteni: minden szó, ami nagy kezdőbetűvel kezdődik és legalább még egy nagybetűt tartalmaz az automatikusan hivatkozás lett a szóval megegyező nevű wikilapra.
Hátrányai:
- vizuálisan nem szép, hiszen egybeírunk szavakat
- bizonyos esetekben szeretnénk a hivatkozásba szóközt, speciális jeleket (például kötőjelet) tenni
- bizonyos esetekben valamit TeveKezdőbetűkkel kell írnunk (például programozási nyelvekben néhány változót), pedig nem akarjuk, hogy hivatkozás legyen belőle.
Emiatt kialakult egy alternatív hivatkozási forma, melyet már a Wikipédia is használ, ez pedig a dupla szögletes zárójelek közé zárt wikilapnév: [[Teve kezdőbetűk]].
Magyar nyelvű kezelőfelülettel:
- MediaWiki – egy web-alapú wiki alkalmazás, amelyet a Wikimédia Alapítvány összes projektje, a Wikia összes wikije és sok egyéb wiki használ. Eredetileg a Wikipédia, a szabad enciklopédia kiszolgálására tervezték. Mára több vállalat telepítette belső tudástárnak és tartalomkezelő rendszernek. PHP programozási nyelven írták, és használhatja a MySQL vagy a PostgreSQL relációs adatbáziskezelő rendszert. A MediaWikit a GNU General Public License alatt terjesztik nyílt forrású szoftverként.
- MoinMoin – Pythonban írt, érett wiki rendszer, vizuális szerkesztővel.
- Zwiki – Zope alapú egyszerű wiki rendszer, vizuális szerkesztővel.
- MagyarTiddlyWiki – Egyetlen HTML fájlból álló, JavaScript alapú wiki.
- TikiWiki
Wiki közösségek, oldalak
Magyar:
- HUPWiki – nyílt forráskódú és/vagy szabad szoftverek
- GO wiki
- TikiWiki
- Ubuntu.hu – egy Debian „sid” alapú Linux disztribúció 6 hónapos kiadási ciklusokkal, a legfrissebb szoftverekkel, bugfixekkel és integrációs munkákkal, amelyek visszakerülnek a Debianba. A verziók félévente jelennek meg, a verziószám a kiadás évéből és havából áll össze (4.10 → 2004.10.20).
- ECDL.web – számítástechnikai alapismeretek
- HamWIKI – rádióamatőr wiki
- WebBuilder – magyar webfejlesztési wiki
- CoWiki Magyar Enciklopédia
Angol:
- WorldWideWiki: SwitchWiki – Legteljesebb index (angol)
- OpenFacts
- Personal Telco
- This Might Be A Wiki
- Wikiquote – idézetgyűjtemény
- Wikitravel – útikalauz
- Wiktionary – szótár
Wiki-szerű rendszerek:
- EditMe
- Everything2
- Halfbakery
- Eksi Sozluk (török nyelvű)
- SnipSnap
- Seedwiki
2. WIKIMÉDIA ALAPÍTVÁNY: non-profit közhasznú alapítvány. Az alapítvány üzemelteti a Wikipédia internetes lexikont és testvérprojektjeit. Az alapítvány célja az emberi tudást mindenki számára szabadon hozzáférhetővé tenni; ennek érdekében számos szabad tartalmú, wikialapú oktatási és ismeretterjesztő projektet üzemeltet, amelyek az interneten ingyenesen elérhetőek, és a bővítésükbe bárki bekapcsolódhat. Az alapítványnak mintegy 30 fizetett alkalmazottja van, segítségükkel sok tízezer önkéntes működését koordinálja. Bevételeit szinte kizárólag adományokból és egyéb támogatásokból szerzi. A stratégiai döntéseket a kilenctagú kuratórium hozza, amely tagjaiból négyet saját maga jelöl ki, hármat a projektek szerkesztőközössége választ, kettőt a társszervezetek, az utolsó hely pedig Jimmy Wales alapítóé. Az alapítvány működését egy neves szakértőkből álló tanácsadó testület segíti, a szerkesztőközösséggel pedig a kapcsolatot számos, nagyrészt a közösség tagjaiból álló bizottságon keresztül tartja.
A Tanácsadó testület egy szakértőkből álló nemzetközi hálózat, amelynek tagjai elkötelezték magukat arra, hogy támogassák az Alapítvány működését különböző területeken, úgymint: jog, szervezeti fejlesztés, technológia, eljárás és elérés/terjesztés.
Projektjei:
Wikipédia - www.wikipedia.org - Online enciklopédia
Meta-Wiki - meta.wikimedia.org - Egy olyan wiki, ami a Wikimédia projektek koordinálásra jött létre.
Wikiszótár - www.wiktionary.org - Online szótár, ami szinonimákat, etimológiákat és fordításokat tartalmaz.
Wikikönyvek - www.wikibooks.org - Szabadon felhasználható könyvek és tanuláshoz szükséges anyagok gyűjteménye.
Wikidézet - www.wikiquote.org - Idézetgyűjtemény különböző módokon katalogizálva.
Wikiforrás - www.wikisource.org - Szabadon felhasználható, eredeti forrásszövegeket tartalmazó projekt.
Wikimédia Commons - commons.wikimedia.org - Képek, hanganyagok, videók és más médiaanyagok gyűjteménye
Wikimédia Inkubátor - incubator.wikimedia.org - Meglévő projektek új nyelven való létrehozására alkalmas tesztprogram.
Wikifajok - species.wikimedia.org - Jegyzék, melynek célja létrehozni az állatok, növények, gombák, baktériumok, archeák, protiszták és minden fellelhető életformának az életfáját.
Wikihírek - www.wikinews.org - Egy olyan hírportál, amit civilek írnak önálló kutatásaik alapján a világ minden részéről.
Wikiegyetem - www.wikiversity.org - Oktatási és kutatási anyagok és projektek.
MediaWiki wiki - www.mediawiki.org - A MediaWiki szoftver dokumentációja és fejlesztésének koordinációja.
Wikimedia Outreach - outreach.wikimedia.org - Wikimédia projektek promóciója.
Wikimédia Stratégiai tervezés - strategy.wikimedia.org - Stratégiai munkatervezés minden Wikimédia projektre.
Wikipédia Használhatósági kezdeményezés - usability.wikimedia.org - A Használhatósági csoport wikije.
Wikimania - wikimania.wikimedia.org - A Wikimánia konferenciák oldala.
Wikipédia Test Wiki - test.wikipedia.org
Egy teszt wiki, ami a MediaWiki aktuális verzióját futtatja.
Wikimédia Felmérések - survey.wikimedia.org - Felmérések, közvélemény-kutatási eredmények összessége.
3. WIKIPÉDIA: egy többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes enciklopédia. Wikipédia két alapítója: Jimmy Wales (egy kis internetes cég, a Bomis Inc. vezetője) és Larry Sanger.
A Wikipédia projekt három alapvonása:
- A Wikipédia elsődlegesen enciklopédia, vagy célja azzá válni (kalendárium és napi hírek adatokkal bővítve);
- a Wikipédia egy wiki, és így (néhány kivételtől eltekintve) bárki által szerkeszthető;
- a Wikipédia nyílt tartalmú, és a GNU Szabad Dokumentáció Licenc copyleft szerzői jogi szabályai vonatkoznak rá.
Vezérelvek:
- A résztvevők sokféle vallási és politikai meggyőződésére és eltérő kulturális hátterére való tekintettel a Wikipédia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfogulatlanabb legyen. Nem az a cél – ahogy azt sokan hiszik –, hogy a szócikkek egyetlen „objektív” nézőpontból legyenek megközelítve, hanem az, hogy tiszteletben tartsuk és bemutassuk az összes főbb létező véleményt.
- Létezik néhány alapszabály a szócikkek elnevezéséről, lásd az elnevezési szokásokat.
- A szerkesztők vitalapokon beszélhetik meg esetleges nézeteltéréseiket, hogy egy bizonyos szócikket hogyan is kellene átszerkeszteni. Szerkesztési háborúkat a szócikkek közvetlen szövegében nem folytatnak. Amennyiben több szócikkel kapcsolatban átfogó nézetkülönbségek merülnének fel, azokat a Kocsmafal megfelelő szekciójában lehet bejelenteni.
- Bizonyos típusú szócikkek nem illenek a szó szoros értelmében egy enciklopédiába, ezért a Wikipédia-szócikkek nem szótári szemelvények és nem fórumok: mire nem való a Wikipédia.
- A Wikipédia-közösség maga is sok szabály ötletével hozakodott elő, hol kisebb, hol nagyobb támogatottsággal. A legnagyobb népszerűségnek örvendő szabály: „Ha a szabályok miatt kényelmetlenül érzed magad és elveszik a kedved a Wikipédiában való részvételtől, akkor ne foglalkozz velük, és folytasd úgy, ahogy megszoktad”
Ezzel zárnám az én részemet a wikikről. A többi kiegészítő információ/érdekesség megtalálható a régebbi bejegyzéseim között. Több információ van még a wikikről a felkészüléshez a csoporttársaim blogján: http://beka-ildy.blogspot.com/ és http://berkes-clau.blogspot.com/ .
2010. december 4., szombat
2010. október 23., szombat
Török nyelvű közösségi internetszótár. Inkább szórakoztatási célja van, mint informáló. Tulajdonosa Sedat Kapanoğlu, aki azért hozta létre 1999-ben, hogy kommunikálhasson a barátaival. Készítői Sedat Kapanoğlu és Murat Arslan. 1999. februárjától aktív, jelenleg a legnagyobb török közösségi oldal 200000 regisztrált taggal.
Ez a forrás a török szótárról csak érdekesség.
Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Ek%C5%9Fi_S%C3%B6zl%C3%BCk
HamWiki: A rádióamatőr tudásbázis
A HamWiki kialakulása:
Ennek a rádióamatőr tudásbázisnak a története 2005. nyarára vezethető vissza, amikor HG2ECZ Zsolt alaposan megismerkedett a magyar, német és angol Wikipédiával és közel egy éven keresztül tanulmányozta őket. Tetszett az ötlet, illetve az hogy végeredményképp szinte kivétel nélkül tökéletesednek rajta a cikkek, mintsem romlanak.
Azonban nem igazán célszerű a fent említett enciklopédiába beledolgozni, mivel a témáink általában a közember számára értelmetlenek, azonban a rádióamatőröket annál jobban érdeklik. Jó példa erre a rádióamatőr sávfelosztás, ami rajtunk kívül senki mást nem érdekel.
Az idei év tavaszán HA1DFO Döme ezen gondolaton fellelkesülve szintén elkezdett foglalkozni a gondolattal, majd HA8FN Laci is besegített egy erre a célra alkalmas SUN, és egy ProLiant szerverrel. És HA1DFO nekiállt kidolgozni a részleteket. Így mostanra a rádióamatőr wiki már egy működő rendszer.
Miért jó ez nekünk, rádióamatőröknek?
Az interneten keresztül elérhető rádióamatőr tudásbázis azért nagy előrelépés számunkra, mert végre van hol összegyűjteni a rádióamatőrök számára fontos információkat, amit eddig sok-sok lelkes rádióamatőr a saját honlapján töredékek formájában gyűjtött és publikált. Ráadásul ebben a rendszerben a cikkek egymásra hivatkozása nagyon jó átjárhatóságot biztosít a cikkek között.
Hogyan működne ideálisan a rádióamatőr Wiki?
Nyilván mindannyiunk tanulni szeretne ezt-azt belőle. Ezért kézenfekvő, hogy olvasgatjuk az ott levő cikkeket. Azonban a céljaink eléréséhez az lenne jó, ha például 10-20 elolvasott cikkenként mi is hozzátennénk vagy legalább elkezdenénk egy-egy érdekes cikket. Illetve egy már elkezdett cikket folytatnánk, csiszolnánk.
Így reményeink szerint a http://wikipedia.org esetében már igen jól körvonalazódó siker érhető el, a „kollektív erő” képes lesz összehozni az idők folyamán egy olyan elektronikus tudástárat, amely a régi idők „Rádióamatőr zsebkönyv” kiadványát pótolná illetve túl is szárnyalná. Ugyanis ennek az elektronikus tudástárnak számtalan előnye létezik a régi könyvhöz képest. Ezek közül elegendő, ha a két legfontosabb dologra gondolunk. Naprakész az információ, továbbá napjainkban egyre szélesebb körben vált elérhetővé az internet, mint amennyire az ilyen jellegű információt nyomtatott anyagokkal terjeszteni tudnánk.
Tehát ez az oldal alkalmas arra, hogy a hatósági vizsgakövetelmények letétele után az itt látható rádióamatőr tudásbázisra támaszkodva tetszőleges mélységben önképzést folytathassunk. Ennek azonban feltétele az, hogy ami minket érdekel és mégsem található meg itt, azt máshonnan megszerezve vegyük a fáradságot és írjunk a témáról egy szócikket, hogy a jövőben ugyanezzel a témával foglalkozni kívánó rádióamatőr önképző tevékenységét ezzel is elősegítsük, felgyorsítsuk.
Az adatbiztonság
Kritikus kérdésnek tekintettük az adatbiztonságot, ezért a legjobb tudásunk szerint több módon is bebiztosítottuk a rendszert.
* Meghibásodás ellen több lemezen tároljuk az információt és naponta másolatot készítünk a tudásbázisról egy másik szerverre.
* Véletlen törlés és vandalizmus ellen pedig úgy védekezünk, hogy az anyag régebbi állapota is publikus, illetve az alkalmazott wiki-szoftver lehetőséget biztosít rá, hogy visszaállítsuk egy régebbi verziót, illetve a verziók közt megtekintsük, hogy mit változtattak rajta.
Hogyan tudsz az információ összehordásában segíteni?
Miután megnyitottuk a http://wiki.ham.hu oldalt, a megjelenő lap jobb felső sarkában található egy „Belépés” menü. Ide kattintva megjelenik egy belépő űrlap.
Mivel nem vagyunk még regisztrált tagok, ezért az „Új hozzáférés létrehozása” (jelenleg még „Create an account”) linkre kattintva értelemszerűen létrehozunk egy saját felhasználónevet. Felhasználónévnek célszerű a hívójelünket végig nagybetűvel írva megadni. Az email cím pedig legyen valós, mert oda megerősítést kérő emailt fog küldeni a rendszer, illetve ha elfelejtjük a jelszót, akkor kérhetjük, hogy küldje el számunkra az eredetileg megadott email címre.
Miután beléptünk, a fentebb látott ábrán látható képernyő fogad azzal a különbséggel, hogy a „Rádiófrekvenciás csatlakozók” helyett a nyitólap látható.
Ezek után a képernyő bal oldalán látható „Segítség” menüpontot kiválasztva egy „gyorstalpaló” illetve részletes leírások segítenek minket a cikk megszerkesztésében. Illetve ha például egy képletet vagy táblázatot mégsem sikerülne úgy elkészítenünk, ahogy jól nézne ki, akkor sem kell elcsüggednünk, mert ideális esetben rövid időn belül egy másik rádióamatőr kollégánk szépre formázza helyettünk. Ez a kollektív információrendezés előnye.
Néhány alapelv a cikkek írásához:
A HamWiki célja – mint már az előzőekben is említettük – egy rádióamatőr tudástár létrehozása. Tehát az ide szánt cikkek nem a rádióamatőr fórumok villámkérdései (ezáltal a fórumokat nem is helyettesítik), hanem a hosszú távon érvényes „örökifjú” elméletek és gyakorlati útmutatók tárháza. Ez alól talán egyetlen kivétel az „Aktuális események” lap, ahol egy rövid bejegyzéssel az aktuális eseményre hívjuk fel a figyelmet. Például a soron következő rádióstalálkozóra.
A cikkeknek tehát célszerű olyan formát ölteniük, ami nem lejárati határidőhöz kötött. Például rossz példaként vettem észre az egyik szócikkben, hogy „az idei BURABU-t 2006. xx. xx-án fogjuk megtartani”. Ha e helyett a „minden év június 2. hétvégéje” szerepel, az sokkal praktikusabb.
A HamWiki nem reklámgyűjtemény, tehát a rendezvények szponzorainak felsorolása sem a tudástárba való.
Próbáljunk meg röviden és ugyanakkor kerek mondatokban és magyar nyelven végigvezetett gondolatokkal fogalmazni a szócikkeket. Azaz minél érthetőbb legyen, ugyanakkor ne legyen feleslegesen hosszú. Ezáltal aki tanulni akar belőle, az gyorsan jut információhoz.
Szerkesztők számára biztosított segítség
A lapot szerkesztők munkáját több dolog segíti. Egyrészt egy szintén a közösség által szerkeszthető, most már igen jól használható „Segítség” oldal. Ezen kívül a rendszer is számos segítséget biztosít. Alább a leglényegesebbeket próbálom összefoglalni:
* Web felületen keresztüli végezhető cikk (article) szerkesztés
* Web felületen keresztül szerkeszthető vita (discussion) lap, ahol megbeszélhetjük az adott lappal kapcsolatos bizonytalan dolgokat, lapfejlesztési célokat, irányokat.
* Laptörténet, ahol régebbi verziókat tekinthetünk meg illetve hasonlíthatunk össze egymással.
* Lap átmozgatása (move) opció segítségével korrigálhatjuk a hibás szócikk nevét egy ideálisabb névre. A rendszer alapértelmezetten biztosítja, hogy a régi névre hivatkozó oldalak automatikusan az új oldalra kerüljenek.
* Lap figyelése (watch). Ez az opció lehetőséget ad arra, hogy az adott lapot megjelölve értesítést kapjunk arról, ha a lapot valaki továbbszerkesztette illetve megváltoztatta.
* RSS szolgáltatás: a megváltozott lapokról RSS-ben is képes tájékoztatni minket a rendszer. Ehhez csak egy RSS megjelenítő szoftverre van szükségünk.
Összefoglalás
http://wiki.ham.hu oldalon egyre bővül az információ mennyisége, de a bővülés ütemét nagyban befolyásolja az, hogy hányan tesznek hozzá akárcsak egy gondolatot is. Azaz ha több érdekes olvasmányt szeretnél megtekinteni, akkor az alábbiakkal tudsz hozzájárulni az előrelépéshez:
* javíts illetve folytass egy meglévő cikket még tökéletesebbre
* írj egy cikket, amit majd más fog tovább javítani
* legalább kezdj el egy érdekes témát, alapozd meg a cikk vázát - amit valaki folytatni fog
* segíts rendezni a tematikát, létesíts a cikkek közt még több értelmes kereszthivatkozást.
* a „vita” lapon pedig olyan hozzászólások gyülekeznek az adott oldallal kapcsolatban, amely a szerkesztőket segíti a munkájában.
Mindezen változtatásokat szabadon megteheted az oldalon. És a hatékony információ-összehordás következtében egyre több érdekes szócikket olvashatsz Te is egy másik rádióamatőr tollából, miközben ő is talál érdekességet, amit lehet hogy (részben) Te írtál.
Ez a forrás bő és hasznos információk vannak benne, de a wikik bemutatása során nem érdemes ennyi mindent tudni róla. Elég hogy egy rádióamatőr adatbázis és hogy mik a céljai és alapelvei.
Forrás: http://wiki.ham.hu/index.php/HamWiki
Wikipédia
A Wikipédia egy többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes enciklopédia. A Wikipédiát a Wikimédia Alapítvány üzemelteti – egy floridai központú nonprofit alapítvány –, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi.
A Wikipédia magában foglalja a különböző nyelvi változatait is, köztük a magyar Wikipédiát. Az angol változat 2007. szeptember 9-én elérte a 2 milliós szócikkszámot; ez a világ legnagyobb enciklopédikus műve. A 270 különböző nyelvű változatban összesen (az angollal együtt) több mint 16 millió szócikk olvasható és szerkeszthető, és több mint 24 millió felhasználó szerkeszti őket világszerte. Az internet tíz népszerű szolgáltatása közül az Index-olvasók a Wikipédiát 2010-ben a harmadik leginkább pótolhatatlannak választották (a Google-t és a YouTube-ot követően).
A Wikipédia név a wiki és az enciklopédia szavakból ered.
Jellemzők:
A Wikipédia projekt három alapvonása:
1. A Wikipédia elsődlegesen enciklopédia, vagy célja azzá válni (kalendárium és napi hírek adatokkal bővítve);
2. a Wikipédia egy wiki, és így (néhány kivételtől eltekintve) bárki által szerkeszthető;
3. a Wikipédia nyílt tartalmú, és a GNU Szabad Dokumentáció Licenc copyleft szerzői jogi szabályai vonatkoznak rá.
A Wikipédiát a Nupediához (a Wikipédia elődjéhez) hasonlóan támogatja Richard Stallman, a szabadszoftver-mozgalom és a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány, FSF) alapítója; Stallman többször említette a „szabad, univerzális enciklopédia” hasznosságát még a Nupedia és a Wikipédia alapítása előtt.
A Wikipédia tágra nyitottságának van néhány hátránya. Például azon cikkek esetén, melyek a legtöbb résztvevő számára ismeretlenek, a pontosság és a pártatlanság sokszor megkérdőjelezhető. A résztvevők egy része ezzel vitába szállva úgy gondolja, hogy idővel ezek a hibák csökkennek, és az egyes cikkek minősége javulni fog.
Egy másik hátrány az, hogy sok szerkesztést olyan emberek végeznek, akiknek nem céljuk az, hogy hasznosan vegyenek részt a munkában, hanem mindenféle értelmetlenséget („fghfhgf”) vagy elfogadhatatlan tartalmat („hüje aki ólvasa”) adnak a cikkekhez. Ezt a Wikipédia „vandalizmusnak” nevezi. A projekt nyílt természete ezt ugyan lehetővé teszi, de egyben ellene is dolgozik. Minden résztvevőnek megvan a lehetősége az ilyen firkák eltüntetésére, a megelőző állapot visszaállítására. Ha ez egy lapnál túl sokszor fordul elő, akkor ez a lap „lezárható”, és így csak az adminisztrátorok tudják azt módosítani; erre általában azonban nincs szükség.
Vezérelvek
A Wikipédia résztvevői általában elfogadnak és tiszteletben tartanak néhány alapvető szabályt, amelyek lehetővé teszik a projekt zökkenőmentes és termékeny működését. Néhány közülük:
1. A résztvevők sokféle vallási és politikai meggyőződésére és eltérő kulturális hátterére való tekintettel a Wikipédia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfogulatlanabb legyen. Nem az a cél – ahogy azt sokan hiszik –, hogy a szócikkek egyetlen „objektív” nézőpontból legyenek megközelítve, hanem az, hogy tiszteletben tartsuk és bemutassuk az összes főbb létező véleményt. A semleges nézőpont szócikk ezt részletezi.
2. Létezik néhány alapszabály a szócikkek elnevezéséről, lásd az elnevezési szokásokat.
3. A szerkesztők vitalapokon beszélhetik meg esetleges nézeteltéréseiket, hogy egy bizonyos szócikket hogyan is kellene átszerkeszteni. Szerkesztési háborúkat a szócikkek közvetlen szövegében nem folytatnak. Lásd a vitalapokról és a szerkesztési irányelvekről szóló cikkeket. Amennyiben több szócikkel kapcsolatban átfogó nézetkülönbségek merülnének fel, azokat a Kocsmafal megfelelő szekciójában lehet bejelenteni.
4. Bizonyos típusú szócikkek nem illenek a szó szoros értelmében egy enciklopédiába, ezért a Wikipédia-szócikkek nem szótári szemelvények és nem fórumok: mire nem való a Wikipédia.
5. A Wikipédia-közösség maga is sok szabály ötletével hozakodott elő, hol kisebb, hol nagyobb támogatottsággal. A legnagyobb népszerűségnek örvendő szabály: „Ha a szabályok miatt kényelmetlenül érzed magad és elveszik a kedved a Wikipédiában való részvételtől, akkor ne foglalkozz velük, és folytasd úgy, ahogy megszoktad.” Ezek után kész csoda, hogy (főleg az angol) Wikipédia ilyen fegyelmezetten és pozitív hangulatban bővül.
Szerkesztőség
A Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes tudós, érdeklődő, diák és általában értelmes ember írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, s milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét közkinccsé teszik. E résztvevők a wikipédisták. A kezdetek óta jelentősen megnőtt a résztvevők száma, köztük a jól képzett közreműködőké is.
A szó igazi értelmében vett főszerkesztő nincs. A Wikipédia két alapítója, Jimmy Wales (egy kis internetes cég, a Bomis Inc. vezetője) és Larry Sanger azonban előszeretettel tartották magukat olyan közreműködőknek, akik felügyelnek rá, hogy a vállalkozás ne térjen le az eredeti útról.
A Wikipédia létének első tizenhárom hónapjában Sanger fizetett alkalmazottként dolgozott. Feladata a Wikipédia (és a Nupedia) felügyelete volt; ő döntött azokban a kérdésekben, amelyekben a közösség nem tudott megegyezni. Később nem jutott pénz a fizetésére, emiatt 2002 februárjában távozott.
Larry korábbi feladatainak egy részét Jimmy és a wikipédisták egész közössége vette át. Más korábbi és jelenlegi Bomis-alkalmazottak is dolgoztak az enciklopédián, köztük Tim Shell, a Bomis egyik társalapítója, valamint Jason Richey és Toan Vo programozók.
A Wikipédia elődei
Annak álma, hogy összegyűjtsük a világ minden tudását egy fedél alatt, az ősidőkből fakad, és visszavezethető az antik Pergamonig és az alexandriai könyvtárig.
A korai arab muszlim tudásgyűjtemények már a középkorban tartalmaztak számtalan összefoglaló, átfogó művet és csíráit annak, amit ma tudományos módszerként, történelmi módszerként és idézetekként tartunk számon. A legfontosabbak közé sorolhatjuk Fakhr al-Din ar-Rází tudományos enciklopédiáját, al-Kindí figyelemre méltó, 270 kötet terjedelmű irodalmi munkásságát és Ibn Szina (Avicenna) gyógytudományi enciklopédiáját, mely évszázadokon keresztül a legmegbízhatóbb forrása volt az orvoslásnak. Szintén figyelelmre méltó al-Tabrí, al-Maszúdí, Ibn al-Athír és Ibn Haldún műve, a Mukadimma, mely máig érvényes intelmeket tartalmaz az írott forrásokba vetett bizalommal kapcsolatban. Az isznadiszlám szokása, mely az okiratok igazsághoz való hűségét, a források beható elemzését és a szkeptikus kutatást hangsúlyozza, mérhetetlen hatást gyakorolt a kutatás és szerkesztés módszereinek fejlődésére.
Ám ezek a művek mindig is csak a beavatottak számára voltak elérhetők: megfizethetetlenek voltak, és inkább elméleti, mintsem gyakorlati célokra íródtak (a gyógyítás tudományának kivételével). A széles körben terjesztett enciklopédia gondolata csak a 18. században fogalmazódott meg, Denis Diderot munkássága nyomán (l. Encyclopédie). Európa nagy egyetemi könyvtárai tanúskodnak az elmúlt ezer év monumentális enciklopédikus vállalkozásairól. A leggyakrabban használt enciklopédiát az angol világban az Encyclopædia Britannica, spanyol nyelvterületeken az Enciclopedia Universal Illustrada, Németországban a Meyer's Konversationslexikon és a Brockhaus, míg Magyarországon a Révai nagy lexikona. További információk az enciklopédia címszóban érhetők el.
Legelőször H. G. Wells foglalkozott a nyomtatott enciklopédiák automatikus gépekkel való helyettesítésének ötletével az 1937-es World Brain című novellájában. Vannevar Bush 1945-ös jövőképe, az As We May Think, egy mikrofilm alapú mesterséges emlékezetet, a Memexet ábrázolta. Ted Nelson 1960-as Project Xanaduja is fontos mérföldkő ezen az úton.
Az internet fejlődésével sokan kedvet kaptak ahhoz, hogy megpróbáljanak létrehozni egy online enciklopédiát; lásd az internetes enciklopédiák történelmét.
A Wikipédia a legnépszerűbb wiki, ezért az összes információ róla (ami a Wikipédián volt) nagyon fontos (leírása, jellemzői, vezérelvei, elődeiről pár mondat)!
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia
A wiki a hipertext rendszerek egyik fajtája, vagy pedig maga a szoftver, ami ennek készítését lehetővé teszi. A wikiwikiweb olyan webhely, amely wiki rendszer szerint, ennek felhasználásával működik, vagyis lehetővé teszi azt, hogy a szerkesztők (vagy általános esetben bárki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azon tartalmat módosítsanak. Más szóval a wiki egy olyan program, amelynek számos különböző megvalósítása (szakszóval: implementációja) létezik. Segítségével egész weboldalak is működtethetők (nem feltétlenül lexikon jelleggel), de alkalmazható a hagyományos fórumok helyett is a látogatók tapasztalatainak, véleményeinek strukturáltabb megjelenítésére.
Kitalálója, Ward Cunningham szerint „a legegyszerűbb online adatbázis”; gyakran használják csoportos munkavégzés támogatására, közösségépítésre; például Wikipedia online lexikon.
A Wiki (nagy W-betűvel) és a WikiWikiWeb megnevezésen általában az első wikirendszert, a Portland Pattern Repositoryt értjük, ezért sokan azt javasolják, hogy általában a wikiket kis kezdőbetűvel írjuk. Néhol a wiki helyett a wikiwiki vagy WikiWiki forma is használatos.
A név maga a hawaii wiki wiki kifejezésből ered, ami „fürgét” vagy „nagyon gyorsat” jelent. A Honolulu Repülőtéren a terminálok közötti járatokat nevezik Wiki Wiki Busnak, azt szándékozván jelezni, hogy e járatok gyorsan közlekednek.
A Wiki ezen túl egy elterjedt maori és új-zélandi keresztnév.
Jellemzők
Egy WikiWikiWeb lehetővé teszi olyan interneten elérhető dokumentumok létrehozását, melyeket egymással közreműködő emberek tudnak fejleszteni egy egyszerű leíró nyelv segítségével, és ezen lapok egyszerű web-böngészővel megtekinthetőek vagy szerkeszthetőek. Mivel a legtöbb wiki web alapú, ezért a „wiki” szóval általában a „WikiWikiWeb”-ekre gondolunk. Az egyes lapok neve „wikilap”, míg a teljes, kereszthivatkozásokkal teli laphalmazt „a wiki”-nek nevezzük
A „wiki wiki” hawaii nyelven „gyors”-at jelent, és a lapok létrehozásának és javításának gyorsasága, egyszerűsége a wiki technológia egyik legfontosabb jellemzője. Általában a módosításokat nem ellenőrzi senki megjelenésük előtt, és a legtöbb wiki vagy mindenki számára nyitott, vagy pedig egy nagyobb, az adott wikiben regisztrált közösség számára szerkeszthető. A legtöbb esetben még a regisztráció sem szükséges.
Lapok és szerkesztés
A hagyományos wikikben minden oldalnak két formája van: az egyik, ahogyan a lexikonban megjelenik (általában HTML formában, amit a böngésző jelenít meg), a másik forma pedig amelyben az oldalt szerkeszteni lehet (egyszerűsített nyelven, amelynek szabályai wikiről wikire mások lehetnek).
Ennek oka, hogy a HTML néha igen bonyolult, egymásba ágyazott jelzéseivel és hivatkozásaival nem tenné lehetővé a gyors és egyszerű szerkesztést, és elvonná a figyelmet az oldal valódi tartalmától. Továbbá az is hasznos mellékhatás, hogy a szerkesztők nem képesek használni a HTML oldalak által biztosított „potenciálisan veszélyes” lehetőségeket, mint amilyen a JavaScript vagy Cascading Style Sheets, valamint hogy az oldalak egységes megjelenése biztosítható legyen.
Egy wiki oldalnak két megjelenése van, a wiki szerkesztési kóddal készült oldal, valamint a HTML által biztosított megjelenítés, amelyből a szerkesztő böngészője varázsol olvasható oldalakat a képernyőre.
Egyes újabb wiki kiszolgálók lehetővé teszik, hogy a látott képbe beleszerkesszen valaki. Ehhez általában ActiveX kontrollra vagy segédszoftverre van szükség, amely a grafikusan megadott formázási utasítást (például „félkövér” vagy „dőlt”) lefordítja HTML utasításokra, amelyek így kerülnek végül a szerverre. Ebben az esetben azok a szerkesztők, akik nem rendelkeznek a szükséges szoftverrel, az oldalt csak a HTML forráskódban tudják szerkeszteni.
A wiki által támogatott formázási instrukciók a felhasznált wiki-től függően nagy változatosságot mutatnak. Egyszerű wiki-k csak a legegyszerűbb formázást teszik lehetővé, míg az összetettebbek támogatják táblázatok, képek, képletek, vagy akár interaktív elemek (mint véleménykutatás vagy játék) felhasználását is. Emiatt jelenleg is folyik egy átfogó wikis jelölési szabvány kidolgozása, Wiki Markup Standard néven.
Hivatkozások és lapok készítése
A wikik igazi hiperszöveg média, navigációs rendszerük nem lineáris. Minden tipikus oldalon számos hivatkozás található más oldalakra. A nagyobb wikiben szinte mindig léteznek hierarchikus navigációs oldalak, de használatuk nem kötelező. A hivatkozásokat speciális jelöléssel adhatjuk meg, ez az ún. „hivatkozási mód”.
Az eredeti Ward's wikiben más wikilapra hivatkozásokat az úgynevezett TeveKezdőbetűkkel vagy WikiSzóval lehetett készíteni: minden szó, ami nagy kezdőbetűvel kezdődik és legalább még egy nagybetűt tartalmaz az automatikusan hivatkozás lett a szóval megegyező nevű wikilapra. (Azért „teve”, mert a szónak legalább „két púpja van”.) Tehát ha a szövegben a TeveKezdőbetű szó szerepelt, akkor az automatikusan a „TeveKezdőbetű” wikilapra hivatkozott. Mivel normális esetben egy szó közepén nem használunk nagybetűt, ezért ez egy jól, gyorsan, egyértelműen használható hivatkozási módszernek bizonyult.
Azonban a TeveKezdőbetűknek vannak hátrányai:
* vizuálisan nem szép, hiszen egybeírunk szavakat
* bizonyos esetekben szeretnénk a hivatkozásba szóközt, speciális jeleket (például kötőjelet) tenni
* bizonyos esetekben valamit TeveKezdőbetűkkel kell írnunk (például programozási nyelvekben néhány változót), pedig nem akarjuk, hogy hivatkozás legyen belőle.
Emiatt kialakult egy alternatív hivatkozási forma, melyet már a Wikipédia is használ, ez pedig a dupla szögletes zárójelek közé zárt wikilapnév: [[Teve kezdőbetűk]]. Léteznek olyan wikik, amelyek egyszerű zárójelet, kapcsos zárójelet, aláhúzást vagy más karaktereket használnak a hivatkozásokhoz. A különböző wiki közösségeket azonban az InterWiki hivatkozási formával lehet összekötni.
A Wiki-ben ugyanúgy hozhatsz létre új szócikket, mint ha hivatkozni kívánnál rá: egy tematikusan kapcsolódó oldalon létre kell hoznod egy hivatkozást; amennyiben ilyen szócikk nem létezik az általad alkalmazott Wiki-ben, akkor a program valahogyan jelzi, hogy ez egy törött hivatkozás. Ha azután ezt a hivatkozást követed, megnyílik a szerkesztő ablak, ahol megírhatod az új oldalt. Ez a folyamat azt is biztosítja, hogy ritkán jönnek létre „árva” oldalak, amelyekre egyetlen másik szócikkben sincs utalás, és így a szócikkek egymásra épülése magas szinten tartható.
A tartalom kordában tartása
A Wiki lapjainak túlnyomó többségét bárki szerkesztheti; a legtöbb esetben bejelentkezés sem szükséges. A wikik, általános filozófiájukat követve, inkább könnyítik a hibák javítását, mint sem hogy megnehezítsék az elkövetésüket.
Sokak első gondolata, amikor meglátja a „szerkesztés” hivatkozást a lapon, hogy valaki hibázott, és véletlenül az egész világ szerkeszteni tudja a lapot. Valójában azonban ez szándékos, és ez a Wiki lényege: mindenkinek gyors és egyszerű lehetőséget ad arra, hogy a lap tartalmát javítsa, fejlessze.
Természetesen nem minden ember elég okos és jól nevelt, és előfordul, hogy a változtatás rosszindulatú. A Wiki rendszerek egyik lényege azonban az ilyen rosszindulatú változtatások egyszerű eltávolítása: általában 1 művelettel megállapítható egy változtatás pontos tartalma, és ugyanígy 1 művelettel visszaállítható a tartalom a módosítás előtti állapotra, ha a módosítás nem bizonyul segítő szándékúnak. Ezt a folyamatot segíti elő a minden Wiki-n megtalálható „Friss változtatások” oldal, ami tulajdonképpen az elmúlt időszakban a Wiki-n tett szerkesztéseket listázza. Vannak Wikik, amelyek lehetővé teszik az „apróbb”-nak ítélt változtatások kihagyását vagy az automata botok által tett módosításokat.
A változás naplóból két további funkció is elérhető a legtöbb Wiki-ben: a „laptörténet”, ahol megtalálhatók a lap korábbi változatai és a „változtatás” funkció, amely kiemeli a változtatásokat. A laptörténet funkció lehetővé teszi egy oldal korábbi változatainak mentését és az eredeti tartalom esetleges visszaállítását. A változtatás funkcióban nyomon követhető, hogy a változtatás a cikk előnyére vagy hátrányára szolgált. Bármely szerkesztő láthatja a változást és saját legjobb belátása szerint dönthet az eredeti tartalom esetleges visszaállításáról.
Amennyiben a „laptörténet” oldalon egy elfogadhatatlan változtatás átcsúszik a közösség ellenőrző funkcióján, egyes wikik további ellenőrzési lehetőséget biztosítanak. A Wikipédia az első wiki, amelyben figyelőlistákat lehet összeállítani, egy belső könyvjelző rendszert, amely csak a szerkesztő által érdekesnek tartott oldalak változtatásait rögzíti. A Wikipédia azt is lehetővé teszi, hogy az egy bizonyos méretnél kisebb oldalra (csonk) mutató hivatkozások speciális jelölést kapjanak, így az minden, erre az oldalra mutató hivatkozásnál egyértelművé válik.
A legtöbb wiki szélsőséges esetben lehetővé teszi egy oldal szerkesztésének felfüggesztését. Például, a Wikipédián található ilyen oldalakat csak az adminok szerkeszthetik, akik fel is oldhatják ezt a védelmet. Ez az eljárás azonban ellentétes a Wiki alapvető filozófiájával, így kerülendő.
Az egyik legfontosabb lehetőség azonban a közösségi kontroll, ami a rosszindulatú (vagy ellenőrizetlen) módosításokat „gyógyítja”. A rosszindulatú módosítást észrevéve azt bárki javíthatja, és mivel azt feltételezzük, hogy sokkal több értelmes, jóakaratú ember van mint ostoba és rosszindulatú, ezért feltételezzük azt is, hogy még az esetleg észre nem vett nem megfelelő tartalmat is egy idő után valaki javítani fogja (és ezt a tapasztalat, illetve a Wikipédia létezése is alátámasztja).
A résztvevők kordában tartása
A legtöbb Wiki elutasítja a kötelező regisztrációt, mégis, szinte minden nagyobb wiki lehetővé teszi a közösség szabályai ellen rendszeresen vétő szerkesztők korlátozását. Ennek leggyakoribb formája a szerkesztő szerkesztési jogának felfüggesztése. Ez elérhető a szerkesztő IP-címének letiltásával. Több Internet-szolgáltató is él azonban azzal a gyakorlattal, hogy minden bejelentkezéshez más-más IP-címet ad meg, így ezt a tiltást viszonylag könnyű kijátszani.
Kisebb wikikben célravezető az a gyakorlat, hogy egy kitartó vandál megjelenése esetén hagyják, hogy annyi oldalon garázdálkodjon, amennyin akar, majd távozása után gyorsan visszaállítják az eredeti oldalakat. Ez a taktika azonban kivitelezhetetlen nagyobb közösségek esetében, ezért gyorsabb és drasztikusabb lépésekre van szükség. A változó IP-címekkel kapcsolatban hatékony lehet az önkioldó eltiltás, amely egy bizonyos cím-tartományra szól és egy meghatározott idő után magát feloldja. Ezzel egy megadott időszakon belül a rendszer lehetetlenné teszi a vandál tevékenységét, és felfogásunk szerint ennek elégnek kell lenni az elrettentéshez.
Keresés
A legtöbb wiki lehetővé teszi a címek alapján történő keresést, ritkán a teljes szövegben is lehet keresni. A keresési funkció teljessége nagyban attól függ, hogy a wiki használ adatbázist vagy nem; az adatbázishoz való indexelt hozzáférés elengedhetetlen a nagyobb wikik gyors kereséseihez. A Wikipédián a „Menj” gomb használatával kereshetjük ki a megadott kritériumoknak leginkább megfelelő lapokat. Ha egyszerre több wikin akarsz keresni, a MetaWiki keresőt kell használnod.
Történelem
Az első wiki rendszert, a Portland Pattern Repository-t egy informatikus, Ward Cunningham dolgozta ki 1995-ben a célból, hogy informatikusok számára nyilvános szakmai publikációs lehetőséget teremtsen (a faxolást és egyéb kötöttebb lehetőséget helyettesítendő), illetve megkönnyítse és kollektívvá tegye az adatok rögzítését, tárolását, karbantartását és fejlesztését.
A 20. század utolsó éveiben folyamatosan nőtt a wiki technológia elismertsége a magán- és nyilvános ismeretanyag-bázisok fejlesztése területén. Ez a lehetőség adta meg a kezdő lökést Jimbo Walesnek és Larry Sangernek, a Nupedia enciklopédiás projekt alapítóinak, hogy lerakják egy elektronikus enciklopédia alapjait a wiki technológia alkalmazásával: a „Wikipédia” 2001 januárjában indult be. A program eredetileg a UseMod szoftverrel működött, de később saját nyílt forrású programjára váltott, amit azóta további wikik is alkalmaznak.
Ma az angol Wikipédia közösség messze a legnagyobb wiki a világon, és a más nyelvű változatok is igen jó helyezéseket érnek el a sorrendben. A második legnagyobb wiki azonban a Susning.nu svéd nyelvű tudománytár, amely a UseMod szoftvert alkalmazza. A Wikipédia egyetemes természete fontos szerepet játszott növekedésében, de más wikik nagyon is specializálódhatnak. Egyesek szerint a Wikipédia gyors növekedése a TeveKezdőbetűk elhagyásának köszönhető.
Wiki programok
Mivel a wiki alapelve viszonylag egyszerű, többféle megvalósítása létezik, a legegyszerűbb hack változattól, amely csak a legalapvetőbb funkciókat használja, egészen a legbonyolultabb tartalomkezelő rendszerekig. A legtöbb wiki program nyílt forráskódú szoftver, az olyan nagy projektek, mint a TWiki és a Wikipédia szoftver fejlesztése pedig közösen zajlik.
Nehéz meghatározni, hogy melyek a legnépszerűbb wikik, bár bizonyára vezető helyet kapna a könnyed UseMod wiki, a TWiki, a MoinMoin és a Wikipédia szoftver. Lásd a Wiki szoftvert a wiki mechanizmusok listájának felsorolásáért.
Magyar nyelvű kezelőfelülettel:
* MediaWiki – A Wikipédia szoftvere.
* MoinMoin – Pythonban írt, érett wiki rendszer, vizuális szerkesztővel.
* Zwiki – Zope alapú egyszerű wiki rendszer, vizuális szerkesztővel.
* MagyarTiddlyWiki – Egyetlen HTML fájlból álló, JavaScript alapú wiki.
* TikiWiki
Wiki közösségek, oldalak
Magyar:
* HUPWiki – nyílt forráskódú és/vagy szabad szoftverek
* GO wiki
* hu.Gentoo-Wiki.com – A Gentoo Linux-hoz tartozó Gentoo-wiki.com magyar nyelvű változata
* TikiWiki -
* Ubuntu.hu – a Linux distro információs központja
* ECDL.web – számítástechnikai alapismeretek
* HamWIKI – rádióamatőr wiki
* WebBuilder – magyar webfejlesztési wiki
* CoWiki Magyar Enciklopédia
Angol:
* WorldWideWiki: SwitchWiki – Legteljesebb index (angol)
* CapitanCook
* Grubstreet – London Nyílt Közösség Iránytű [2]
* OpenFacts
* Personal Telco
* This Might Be A Wiki
* WhyClublet
* Wikiquote – idézetgyűjtemény
* Wikitravel – útikalauz
* Wiktionary – szótár
Wiki-szerű rendszerek:
* EditMe
* Everything2
* Halfbakery
* Eksi Sozluk (török nyelvű)
* SnipSnap
* Seedwiki
Ez a cikk volt a kiindulópontja a wiki források megszerzésének, összeírásának. Nagyon fontos információk vannak benne (wiki, szerkesztés, hivatkozások, felépítés,keresés, kezelőfelületek, közösségi oldalak, wiki-szerű rendszerek).
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wiki
Wikimédia Alapítvány
A Wikimédia Alapítvány (Wikimedia Foundation, Inc., röviden WMF) egy San Franciscó-i székhelyű non-profit közhasznú alapítvány, amelyet Florida állam törvényeinek megfelelőn hoztak létre, ahol eredetileg működött. Az alapítvány üzemelteti a Wikipédia internetes lexikont és testvérprojektjeit. A comScore adatai szerint az általa üzemeltetett oldalak a világon az ötödik legtöbb látogatót vonzó lapcsaládot alkotják (az első négy a Google, a Microsoft és a Yahoo! oldalai, illetve a Facebook).
Az alapítvány létrejöttét 2003. június 20-án jelentette be hivatalosan Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítója, aki addig a Wikipédiát saját, Bomis nevű cége keretein belül működtette.
Az alapítvány célja az emberi tudást mindenki számára szabadon hozzáférhetővé tenni; ennek érdekében számos szabad tartalmú, wikialapú oktatási és ismeretterjesztő projektet üzemeltet, amelyek az interneten ingyenesen elérhetőek, és a bővítésükbe bárki bekapcsolódhat. A több száz nyelven íródó Wikipédia lexikonon kívül található még a Wikimédia-projektek között képgyűjtemény (Wikimédia Commons), többnyelvű szótár és szinonimatár (Wikiszótár), idézetgyűjtemény (Wikidézet), forrásszövegek gyűjteménye (Wikiforrás), főleg oktatási anyagokat tartalmazó könyvgyűjtemény Wikikönyvek, híroldal (Wikihírek) és számos kisebb segédprojekt. Az alapítvány koordinálja továbbá az oldalak alatt futó MediaWiki szoftvert is, valamint számos konferenciát és népszerűsítő rendezvényt szervez.
Az alapítvány létrejöttének bejelentésekor Wales átruházta a wikipedia.com/net/org, és nupedia.com/net/org domainek használati jogait valamint az említett projektekkel kapcsolatos anyagok szerzői jogait, melyeket a Bomis alkalmazottai vagy Wales személyesen készített. A projekteket futattó számítástechnikai rendszereket szintén Wales adományozta az alapítványnak. A wikimedia.org és wikimediafoundation.org domaineket Daniel Mayer szerkesztő adományozta az alapítványnak 2004 júniusában, és a rendelkezésre álló sávszélességet és áramot szintén a Bomis adományozta.
2004. januárban Jimmy Wales Tim Shellt és Michael Davist jelölte a Wikimédia Alapítvány kuratóriumába. 2004. júniusban választás zajlott a két szerkesztőket reprezentáló tagról, melynek eredményeképp Angela Beesley-t és Florence Nibart-Devouard-ot választották be a kuratóriumba.
A „Wikimedia” nevet Sheldon Rampton ötlötte ki 2003 márciusában a Wikipedia egyik levelezőlistáján.
Az alapítványnak mintegy 30 fizetett alkalmazottja van, segítségükkel sok tízezer önkéntes működését koordinálja. Bevételeit szinte kizárólag adományokból és egyéb támogatásokból szerzi. A stratégiai döntéseket a kilenctagú kuratórium hozza, amely tagjaiból négyet saját maga jelöl ki, hármat a projektek szerkesztőközössége választ, kettőt a társszervezetek, az utolsó hely pedig Jimmy Wales alapítóé. Az alapítvány működését egy neves szakértőkből álló tanácsadó testület segíti, a szerkesztőközösséggel pedig a kapcsolatot számos, nagyrészt a közösség tagjaiból álló bizottságon keresztül tartja.
A Tanácsadó testület egy szakértőkből álló nemzetközi hálózat, amelynek tagjai elkötelezték magukat arra, hogy támogassák az Alapítvány működését különböző területeken, úgymint: jog, szervezeti fejlesztés, technológia, eljárás és elérés/terjesztés.
PROJEKTEK:
Wikipédia - www.wikipedia.org - Online enciklopédia, ami több, mint 13 millió cikket tartalmaz 266 nyelven.
Meta-Wiki - meta.wikimedia.org - Egy olyan wiki, ami a Wikimédia projektek koordinálásra jött létre.
Wikiszótár - www.wiktionary.org - Online szótár, ami szinonimákat, etimológiákat és fordításokat tartalmaz.
Wikikönyvek - www.wikibooks.org - Szabadon felhasználható könyvek és tanuláshoz szükséges anyagok gyűjteménye.
Wikidézet - www.wikiquote.org - Idézetgyűjtemény különböző módokon katalogizálva.
Wikiforrás - www.wikisource.org - Szabadon felhasználható, eredeti forrásszövegeket tartalmazó projekt.
Wikimédia Commons - commons.wikimedia.org - Képek, hanganyagok, videók és más médiaanyagok gyűjteménye több, mint 5 000 000 fájllal.
Wikimédia Inkubátor - incubator.wikimedia.org - Meglévő projektek új nyelven való létrehozására alkalmas tesztprogram.
Wikifajok - species.wikimedia.org - Jegyzék, melynek célja létrehozni az állatok, növények, gombák, baktériumok, archeák, protiszták és minden fellelhető életformának az életfáját.
Wikihírek - www.wikinews.org - Egy olyan hírportál, amit civilek írnak önálló kutatásaik alapján a világ minden részéről.
Wikiegyetem - www.wikiversity.org - Oktatási és kutatási anyagok és projektek.
MediaWiki wiki - www.mediawiki.org - A MediaWiki szoftver dokumentációja és fejlesztésének koordinációja.
Wikimedia Outreach - outreach.wikimedia.org - Wikimédia projektek promóciója.
Wikimédia Stratégiai tervezés - strategy.wikimedia.org - Stratégiai munkatervezés minden Wikimédia projektre.
Wikipédia Használhatósági kezdeményezés - usability.wikimedia.org - A Használhatósági csoport wikije.
Wikimania - wikimania.wikimedia.org - A Wikimánia konferenciák oldala.
Wikipédia Test Wiki - test.wikipedia.org
- Egy teszt wiki, ami a MediaWiki aktuális verzióját futtatja.
Wikimédia Felmérések - survey.wikimedia.org - Felmérések, közvélemény-kutatási eredmények összessége.
Wikimánia: A Wikimédia Alapítvány minden nyáron megrendezi a Wikimániát, a projektjeiben résztvevők és azok iránt érdeklődők éves konferenciáját. A konferencia a projektek tudományos vizsgálatától a belső koordinációjuk megszervezésén keresztül a kapcsolódó szoftverek fejlesztéséig számos különböző dologgal foglalkozik. Az első konferenciát Frankfurtban tartották meg 2005-ben, a továbbiakat Cambridge-ben, Tajpejben, Alexandriában és Buenos Airesben; a következő Gdańskban lesz.
Helyi szervezetek: A Wikimédia Alapítvány az Amerikai Egyesült Államokban működő szervezet; mivel a projektjeinek tartalmát részben (az angol nyelvűek esetében kisebb mértékben, a többi nyelvnél majdnem kizárólag) Amerikán kívül állítják elő, az alapítvány egy társzervezetekből álló nemzetközi hálózatot épít ki, hogy a projektek szerkesztését minden országban egy helyi szervezet támogathassa.
Ezek a társszervezetek nagyrészt a Wikimédia-projektek helyi önkéntes szerkesztőiből szerveződnek, és egy együttműködési szerződést írnak alá az alapítvánnyal, de függetlenek maradnak attól. Az Alapítványt, a Wikimédia-közösséget és a Wikimédia-projekteket különböző módokon támogatják, például adományt gyűjtenek, helyi találkozókat és projekteket szerveznek és népszerűítik a Wikimédiát, a szabad tartalmat és a wiki kultúrát.
A Wikimédia Alapítvány célja és törekvése, illetve a projektjei fontosak, a helyi szervezetek és a története "csak" ráadás, érdekesség.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikim%C3%A9dia_Alap%C3%ADtv%C3%A1ny
Az alapítvány létrejöttét 2003. június 20-án jelentette be hivatalosan Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítója, aki addig a Wikipédiát saját, Bomis nevű cége keretein belül működtette.
Az alapítvány célja az emberi tudást mindenki számára szabadon hozzáférhetővé tenni; ennek érdekében számos szabad tartalmú, wikialapú oktatási és ismeretterjesztő projektet üzemeltet, amelyek az interneten ingyenesen elérhetőek, és a bővítésükbe bárki bekapcsolódhat. A több száz nyelven íródó Wikipédia lexikonon kívül található még a Wikimédia-projektek között képgyűjtemény (Wikimédia Commons), többnyelvű szótár és szinonimatár (Wikiszótár), idézetgyűjtemény (Wikidézet), forrásszövegek gyűjteménye (Wikiforrás), főleg oktatási anyagokat tartalmazó könyvgyűjtemény Wikikönyvek, híroldal (Wikihírek) és számos kisebb segédprojekt. Az alapítvány koordinálja továbbá az oldalak alatt futó MediaWiki szoftvert is, valamint számos konferenciát és népszerűsítő rendezvényt szervez.
Az alapítvány létrejöttének bejelentésekor Wales átruházta a wikipedia.com/net/org, és nupedia.com/net/org domainek használati jogait valamint az említett projektekkel kapcsolatos anyagok szerzői jogait, melyeket a Bomis alkalmazottai vagy Wales személyesen készített. A projekteket futattó számítástechnikai rendszereket szintén Wales adományozta az alapítványnak. A wikimedia.org és wikimediafoundation.org domaineket Daniel Mayer szerkesztő adományozta az alapítványnak 2004 júniusában, és a rendelkezésre álló sávszélességet és áramot szintén a Bomis adományozta.
2004. januárban Jimmy Wales Tim Shellt és Michael Davist jelölte a Wikimédia Alapítvány kuratóriumába. 2004. júniusban választás zajlott a két szerkesztőket reprezentáló tagról, melynek eredményeképp Angela Beesley-t és Florence Nibart-Devouard-ot választották be a kuratóriumba.
A „Wikimedia” nevet Sheldon Rampton ötlötte ki 2003 márciusában a Wikipedia egyik levelezőlistáján.
Az alapítványnak mintegy 30 fizetett alkalmazottja van, segítségükkel sok tízezer önkéntes működését koordinálja. Bevételeit szinte kizárólag adományokból és egyéb támogatásokból szerzi. A stratégiai döntéseket a kilenctagú kuratórium hozza, amely tagjaiból négyet saját maga jelöl ki, hármat a projektek szerkesztőközössége választ, kettőt a társszervezetek, az utolsó hely pedig Jimmy Wales alapítóé. Az alapítvány működését egy neves szakértőkből álló tanácsadó testület segíti, a szerkesztőközösséggel pedig a kapcsolatot számos, nagyrészt a közösség tagjaiból álló bizottságon keresztül tartja.
A Tanácsadó testület egy szakértőkből álló nemzetközi hálózat, amelynek tagjai elkötelezték magukat arra, hogy támogassák az Alapítvány működését különböző területeken, úgymint: jog, szervezeti fejlesztés, technológia, eljárás és elérés/terjesztés.
PROJEKTEK:
Wikipédia - www.wikipedia.org - Online enciklopédia, ami több, mint 13 millió cikket tartalmaz 266 nyelven.
Meta-Wiki - meta.wikimedia.org - Egy olyan wiki, ami a Wikimédia projektek koordinálásra jött létre.
Wikiszótár - www.wiktionary.org - Online szótár, ami szinonimákat, etimológiákat és fordításokat tartalmaz.
Wikikönyvek - www.wikibooks.org - Szabadon felhasználható könyvek és tanuláshoz szükséges anyagok gyűjteménye.
Wikidézet - www.wikiquote.org - Idézetgyűjtemény különböző módokon katalogizálva.
Wikiforrás - www.wikisource.org - Szabadon felhasználható, eredeti forrásszövegeket tartalmazó projekt.
Wikimédia Commons - commons.wikimedia.org - Képek, hanganyagok, videók és más médiaanyagok gyűjteménye több, mint 5 000 000 fájllal.
Wikimédia Inkubátor - incubator.wikimedia.org - Meglévő projektek új nyelven való létrehozására alkalmas tesztprogram.
Wikifajok - species.wikimedia.org - Jegyzék, melynek célja létrehozni az állatok, növények, gombák, baktériumok, archeák, protiszták és minden fellelhető életformának az életfáját.
Wikihírek - www.wikinews.org - Egy olyan hírportál, amit civilek írnak önálló kutatásaik alapján a világ minden részéről.
Wikiegyetem - www.wikiversity.org - Oktatási és kutatási anyagok és projektek.
MediaWiki wiki - www.mediawiki.org - A MediaWiki szoftver dokumentációja és fejlesztésének koordinációja.
Wikimedia Outreach - outreach.wikimedia.org - Wikimédia projektek promóciója.
Wikimédia Stratégiai tervezés - strategy.wikimedia.org - Stratégiai munkatervezés minden Wikimédia projektre.
Wikipédia Használhatósági kezdeményezés - usability.wikimedia.org - A Használhatósági csoport wikije.
Wikimania - wikimania.wikimedia.org - A Wikimánia konferenciák oldala.
Wikipédia Test Wiki - test.wikipedia.org
- Egy teszt wiki, ami a MediaWiki aktuális verzióját futtatja.
Wikimédia Felmérések - survey.wikimedia.org - Felmérések, közvélemény-kutatási eredmények összessége.
Wikimánia: A Wikimédia Alapítvány minden nyáron megrendezi a Wikimániát, a projektjeiben résztvevők és azok iránt érdeklődők éves konferenciáját. A konferencia a projektek tudományos vizsgálatától a belső koordinációjuk megszervezésén keresztül a kapcsolódó szoftverek fejlesztéséig számos különböző dologgal foglalkozik. Az első konferenciát Frankfurtban tartották meg 2005-ben, a továbbiakat Cambridge-ben, Tajpejben, Alexandriában és Buenos Airesben; a következő Gdańskban lesz.
Helyi szervezetek: A Wikimédia Alapítvány az Amerikai Egyesült Államokban működő szervezet; mivel a projektjeinek tartalmát részben (az angol nyelvűek esetében kisebb mértékben, a többi nyelvnél majdnem kizárólag) Amerikán kívül állítják elő, az alapítvány egy társzervezetekből álló nemzetközi hálózatot épít ki, hogy a projektek szerkesztését minden országban egy helyi szervezet támogathassa.
Ezek a társszervezetek nagyrészt a Wikimédia-projektek helyi önkéntes szerkesztőiből szerveződnek, és egy együttműködési szerződést írnak alá az alapítvánnyal, de függetlenek maradnak attól. Az Alapítványt, a Wikimédia-közösséget és a Wikimédia-projekteket különböző módokon támogatják, például adományt gyűjtenek, helyi találkozókat és projekteket szerveznek és népszerűítik a Wikimédiát, a szabad tartalmat és a wiki kultúrát.
A Wikimédia Alapítvány célja és törekvése, illetve a projektjei fontosak, a helyi szervezetek és a története "csak" ráadás, érdekesség.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikim%C3%A9dia_Alap%C3%ADtv%C3%A1ny
2010. október 21., csütörtök
Wikinews
Hírportál. Önkéntesek szerkesztik, akiknek az a küldetésük, hogy igaz, elfogulatlan, pontos és lényeges híreket tegyenek közzé. Minden tartalma ingyenes.
A Wikinews is a Wikimédia Alapítvány projektje, ezért lett megemlítve.
Forrás: http://en.wikinews.org/wiki/Main_Page
A Wikinews is a Wikimédia Alapítvány projektje, ezért lett megemlítve.
Forrás: http://en.wikinews.org/wiki/Main_Page
Wikiversity
A Wikimédia Alapítvány projektje. Oktatói anyagokat tartalmaz diákoknak, tanároknak és kutatóknak. Itt lehet publikálni nyilvános oktatói anyagokat. Közösségi csoportokat is lehet létrehozni.
A Wikiversity azért megemlítendő, mert a Wikimédia Alapítvány projektje.
Forrás: http://en.wikiversity.org/wiki/Wikiversity:Main_Page
A Wikiversity azért megemlítendő, mert a Wikimédia Alapítvány projektje.
Forrás: http://en.wikiversity.org/wiki/Wikiversity:Main_Page
Ubuntu (Linux-disztribúció)
Az Ubuntu egy Debian „sid” alapú Linux disztribúció 6 hónapos kiadási ciklusokkal, a legfrissebb szoftverekkel, bugfixekkel és integrációs munkákkal, amelyek visszakerülnek a Debianba.
Az Ubuntu szó afrikai eredetű, jelentése „emberiesség másokkal szemben; az vagyok aki vagyok”. Ezen a néven egy közösség jött létre ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére. Ők alkották meg az Ubuntu Linuxot, amely Debian alapokon nyugszik. Az Ubuntu Linux ezt a filozófiát szeretné elterjeszteni a szoftver világban. Fejlesztői között több Debian és GNOME híresség is található. A disztribúció frissességét és az új dolgokra való reagálását jól jelzi, hogy ez volt az első olyan Linux disztribúció, amely a GNOME 2.8-at szállította.
Az Ubuntu GNOME-ot tartalmaz, de létezik egy KDE-s testvére a Kubuntu és egy Xfce-re alapozott, a Xubuntu disztribúció. Mindegyik terjesztés azonos verzióit újratelepítés nélkül konvertálhatjuk át, vagy akár egy időben mindegyik telepítve lehet. Ezt azért tehetjük meg, mert mindegyik disztribúció ugyanazon az archívumon alapul, csak a generált CD-k és a megjelenés (branding) különböznek.
A projekt mögött anyagilag Mark Shuttleworth és cége, a Canonical Ltd áll. Ez többek között a legfontosabb fejlesztők támogatását, az infrastruktúra fenntartását, az ingyenes CD-terjesztést, illetve üzleti tevékenységet (céges támogatás nyújtás) takar.
Verziók
A verziók félévente jelennek meg, a verziószám a kiadás évéből és havából áll össze (4.10 → 2004.10.20). Az egyes kiadások fejlesztési kódnevei a hagyomány szerint egy azonos betűvel kezdődő melléknév és állatnév pár. A végleges verziókra általában a kódnév mellékneve alapján hivatkoznak, azonban a hivatalos elnevezés a verziószám. A Breezy Badger óta a kódneveket ABC sorrendben választják.
Az Ubuntu sokak által ismert. A wiki szempontjából a létezése fontos, a többi információ (verziók, története, jelentése) csak érdekesség.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ubuntu_%28Linux-disztrib%C3%BAci%C3%B3%29
Az Ubuntu szó afrikai eredetű, jelentése „emberiesség másokkal szemben; az vagyok aki vagyok”. Ezen a néven egy közösség jött létre ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére. Ők alkották meg az Ubuntu Linuxot, amely Debian alapokon nyugszik. Az Ubuntu Linux ezt a filozófiát szeretné elterjeszteni a szoftver világban. Fejlesztői között több Debian és GNOME híresség is található. A disztribúció frissességét és az új dolgokra való reagálását jól jelzi, hogy ez volt az első olyan Linux disztribúció, amely a GNOME 2.8-at szállította.
Az Ubuntu GNOME-ot tartalmaz, de létezik egy KDE-s testvére a Kubuntu és egy Xfce-re alapozott, a Xubuntu disztribúció. Mindegyik terjesztés azonos verzióit újratelepítés nélkül konvertálhatjuk át, vagy akár egy időben mindegyik telepítve lehet. Ezt azért tehetjük meg, mert mindegyik disztribúció ugyanazon az archívumon alapul, csak a generált CD-k és a megjelenés (branding) különböznek.
A projekt mögött anyagilag Mark Shuttleworth és cége, a Canonical Ltd áll. Ez többek között a legfontosabb fejlesztők támogatását, az infrastruktúra fenntartását, az ingyenes CD-terjesztést, illetve üzleti tevékenységet (céges támogatás nyújtás) takar.
Verziók
A verziók félévente jelennek meg, a verziószám a kiadás évéből és havából áll össze (4.10 → 2004.10.20). Az egyes kiadások fejlesztési kódnevei a hagyomány szerint egy azonos betűvel kezdődő melléknév és állatnév pár. A végleges verziókra általában a kódnév mellékneve alapján hivatkoznak, azonban a hivatalos elnevezés a verziószám. A Breezy Badger óta a kódneveket ABC sorrendben választják.
Az Ubuntu sokak által ismert. A wiki szempontjából a létezése fontos, a többi információ (verziók, története, jelentése) csak érdekesség.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ubuntu_%28Linux-disztrib%C3%BAci%C3%B3%29
CoWiki
A CoWiki a kutatók szabad enciklopédiája. Bárki szerkesztheti. Célja, hogy szabad, nyílt tartalmú forrásszövegeket gyűjt,önkéntes és együttes munka keretében. A magyar lapváltozat 2009. március 27-én indult, jelenleg 483 cikk található benne.
Ez szintén érdekesség és csak felsorolás szinten érdemes tudni a létezéséről. Egy példa a wikikre.
Forrás: http://corpuscuit.us/cw/co/index.php?title=Kezd%C5%91lap
MediaWiki
A MediaWiki a wikik szempontjából nagyon fontos, mivel egy web-alapú wiki alkalmazás, amelyet a Wikimédia Alapítvány összes projektje, a Wikia összes wikije és sok egyéb wikit használ. Eredetileg a Wikipédia, a szabad enciklopédia kiszolgálására tervezték. Mára több vállalat telepítette belső tudástárnak és tartalomkezelő rendszernek. PHP programozási nyelven írták, és használhatja a MySQL vagy a PostgreSQL relációs adatbáziskezelő rendszert. A MediaWikit a GNU General Public License alatt terjesztik nyílt forrású szoftverként.
Története:A MediaWiki első változatát Lee Daniel Crocker írta a Wikipédián korábban használt PHP-alapú szoftver újraírásával; az előző program, a Magnus Manske által Phase II növekedés okozta problémáinak kiküszöbölésére. A következő hónapokban Brion Vibber vette át a legaktívabb fejlesztő és a kiadásokat kezelő személy szerepét. Az ekkor még csak az „új kódbázis” és „Phase III” néven emlegetett wikimotor a Wikimédia Alapítvány megalakulása után kapta a Daniel Mayer által játékból kitalált „MediaWiki” nevet. A nevet 2003 augusztusában vezették be.
Érdekesség: A termék logóját Erik Moeller készítette a Florence Nibart-Devouard által fotózott napraforgó képéből, és eredetileg a 2003 nyarán tartott Wikipédia-logó-versenyre küldte be.A mű a harmadik helyen végzett, ezért választották a MediaWiki logójának. A napraforgó körül lévő kapcsos zárójelek a MediaWiki belső hivatkozásainak szintaktikáját szimbolizálják.
Szóval ez a cikk nagyon fontos és kiemelendő.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/MediaWiki
Története:A MediaWiki első változatát Lee Daniel Crocker írta a Wikipédián korábban használt PHP-alapú szoftver újraírásával; az előző program, a Magnus Manske által Phase II növekedés okozta problémáinak kiküszöbölésére. A következő hónapokban Brion Vibber vette át a legaktívabb fejlesztő és a kiadásokat kezelő személy szerepét. Az ekkor még csak az „új kódbázis” és „Phase III” néven emlegetett wikimotor a Wikimédia Alapítvány megalakulása után kapta a Daniel Mayer által játékból kitalált „MediaWiki” nevet. A nevet 2003 augusztusában vezették be.
Érdekesség: A termék logóját Erik Moeller készítette a Florence Nibart-Devouard által fotózott napraforgó képéből, és eredetileg a 2003 nyarán tartott Wikipédia-logó-versenyre küldte be.A mű a harmadik helyen végzett, ezért választották a MediaWiki logójának. A napraforgó körül lévő kapcsos zárójelek a MediaWiki belső hivatkozásainak szintaktikáját szimbolizálják.
Szóval ez a cikk nagyon fontos és kiemelendő.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/MediaWiki
tmt cikk a Wiki anyaghoz
Véletlenül találtam erre a cikkre a tmt-ben. Wikiszerkesztőkről és blogokról szól a cikk, amit kiemelek belőle.
Dancs Szabolcs: Online eszközök: blogok és wikik
Ez a cikk a 2007/7es számban volt. A szerző összeszedte a blog- és wikiszerkesztő programokat. 3 wikiszerkesztő van: a CONFLUENCE, a PROJECT FORUM és a SOCIALTEXT.ORG.
CONFLUENCE
www.atlassian.com
A Confluence vállalkozásoknak kifejlesztett, javavezérelt,platformsemleges wikiszerkesztő. Téralapú modell, azaz úgynevezett területeket különít el (spaces), amelyeket tetszés szerinti mennyiségű oldallal "népesítünk be".
Kifejezetten vállalatoknak készített szoftver, így a fejlesztők súlyt helyeztek a biztonságra is. Könnyen lehet képeket beilleszteni, illetve egyéb állományokat csatolni, kereshetünk a wikik tartalmában: oldalakra, kommentárokra, csatolásokra, blogokra. Az alkalmazás egyik előnyös tulajdonsága a hírek gyors továbbítását célzó funkció ("news function"), amelynek segítségével egyes fontosnak gondolt, a közösség számára hírértékű naplóbejegyzéseinket egy területen belül az összes wikin láthatóvá tehetjük.
A Confluence 3-es verziója egy WYSIWYG elven működő szerkesztővel gazdagabb az előző változatoknál. Az alkalmazás előnye, hogy gyorsan válthatunk a hagyományos "wiki nyelvű" megjelenítés és a szerkesztő nyújtotta "ALAKHŰ" (a WYSIWYG magyar nyelvű megfelelője)megjelenítése között. Az "Autosave" funkciónak köszönhetően a munkánk 30 másodpercenként automatikusan mentődik, tehát semmi sem veszhet el. Az irányítópult a területek listáját 4 címke alatt jeleníti meg: "Összes", "Kedvenc", "Elérhető csoport" és "Új". A szoftver tartalmaz RSS feed buildert.
PROJECT FORUM
www.projectforum.com
Szerveralapú szolgáltatás. Speciális hardvertámogatást nem igényel, internetkapcsolat esetén PC-ről is könnyen futtatható. Nagyon drága. Képes az RSS feedek generálására. Nem támogatja az azonnali üzenetküldés lehetőségét. A legújabb verzióban MP3 lejátszó is van. "Al-wikiket" lehet létrehozni vele. Hatékony és biztonságos szoftver.
SOCIALTEXT.ORG
www.socialtext.com
Van lehetőség blogolásra, így lehetőségünk van online vitafórum indítására. Felhasználói irányítópultot hoztak létre. A "munkaterületi navigáció" egyetlen megosztott felületre került. Segítségével egyes csoportok vezetői útmutatásokat küldhetnek a csoporttagoknak.
Nos ezek az információk hasznosak voltak, de inkább érdekesek a wikik szempontjából. Nem a legfontosabb információk a wiki bemutatása során.
Dancs Szabolcs: Online eszközök: blogok és wikik
Ez a cikk a 2007/7es számban volt. A szerző összeszedte a blog- és wikiszerkesztő programokat. 3 wikiszerkesztő van: a CONFLUENCE, a PROJECT FORUM és a SOCIALTEXT.ORG.
CONFLUENCE
www.atlassian.com
A Confluence vállalkozásoknak kifejlesztett, javavezérelt,platformsemleges wikiszerkesztő. Téralapú modell, azaz úgynevezett területeket különít el (spaces), amelyeket tetszés szerinti mennyiségű oldallal "népesítünk be".
Kifejezetten vállalatoknak készített szoftver, így a fejlesztők súlyt helyeztek a biztonságra is. Könnyen lehet képeket beilleszteni, illetve egyéb állományokat csatolni, kereshetünk a wikik tartalmában: oldalakra, kommentárokra, csatolásokra, blogokra. Az alkalmazás egyik előnyös tulajdonsága a hírek gyors továbbítását célzó funkció ("news function"), amelynek segítségével egyes fontosnak gondolt, a közösség számára hírértékű naplóbejegyzéseinket egy területen belül az összes wikin láthatóvá tehetjük.
A Confluence 3-es verziója egy WYSIWYG elven működő szerkesztővel gazdagabb az előző változatoknál. Az alkalmazás előnye, hogy gyorsan válthatunk a hagyományos "wiki nyelvű" megjelenítés és a szerkesztő nyújtotta "ALAKHŰ" (a WYSIWYG magyar nyelvű megfelelője)megjelenítése között. Az "Autosave" funkciónak köszönhetően a munkánk 30 másodpercenként automatikusan mentődik, tehát semmi sem veszhet el. Az irányítópult a területek listáját 4 címke alatt jeleníti meg: "Összes", "Kedvenc", "Elérhető csoport" és "Új". A szoftver tartalmaz RSS feed buildert.
PROJECT FORUM
www.projectforum.com
Szerveralapú szolgáltatás. Speciális hardvertámogatást nem igényel, internetkapcsolat esetén PC-ről is könnyen futtatható. Nagyon drága. Képes az RSS feedek generálására. Nem támogatja az azonnali üzenetküldés lehetőségét. A legújabb verzióban MP3 lejátszó is van. "Al-wikiket" lehet létrehozni vele. Hatékony és biztonságos szoftver.
SOCIALTEXT.ORG
www.socialtext.com
Van lehetőség blogolásra, így lehetőségünk van online vitafórum indítására. Felhasználói irányítópultot hoztak létre. A "munkaterületi navigáció" egyetlen megosztott felületre került. Segítségével egyes csoportok vezetői útmutatásokat küldhetnek a csoporttagoknak.
Nos ezek az információk hasznosak voltak, de inkább érdekesek a wikik szempontjából. Nem a legfontosabb információk a wiki bemutatása során.
2010. október 17., vasárnap
Wiki forrásaim
Hát elkészült a ppt, íme az én forrásaim amiket felhasználtam hozzá:
A magyar nyelvű cikkeknél könnyű volt anyagot gyűjteni:
1. UBUNTU - http://hu.wikipedia.org/wiki/Ubuntu_%28Linux-disztrib%C3%BAci%C3%B3%29
2. CoWiki - http://hu.wikipedia.org/wiki/Ubuntu_%28Linux-disztrib%C3%BAci%C3%B3%29
3. MediaWiki - http://hu.wikipedia.org/wiki/MediaWiki
4. Wikimédia Alapítvány - http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikim%C3%A9dia_Alap%C3%ADtv%C3%A1ny
5. Wikipédia - http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia
6. HamWiki - http://wiki.ham.hu/index.php/HamWiki
7. Wiki - http://hu.wikipedia.org/wiki/Wiki
Ezen kívül találtam cikket egy 2007-es tmt-ben: Online eszközök:Blogok és wikik.
Az angol nyelvű források pedig az alábbiak:
1. Wikinews - http://www.worldwidewiki.org/pmwiki.php?n=Main.HomePage
2. Wikiversity - http://www.worldwidewiki.org/pmwiki.php?n=Main.HomePage
3. Ekşi Sözlük - http://en.wikipedia.org/wiki/Ek%C5%9Fi_S%C3%B6zl%C3%BCk
Hát ezekről fogok később kicsit bővebb elemzést írni.
A magyar nyelvű cikkeknél könnyű volt anyagot gyűjteni:
1. UBUNTU - http://hu.wikipedia.org/wiki/Ubuntu_%28Linux-disztrib%C3%BAci%C3%B3%29
2. CoWiki - http://hu.wikipedia.org/wiki/Ubuntu_%28Linux-disztrib%C3%BAci%C3%B3%29
3. MediaWiki - http://hu.wikipedia.org/wiki/MediaWiki
4. Wikimédia Alapítvány - http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikim%C3%A9dia_Alap%C3%ADtv%C3%A1ny
5. Wikipédia - http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia
6. HamWiki - http://wiki.ham.hu/index.php/HamWiki
7. Wiki - http://hu.wikipedia.org/wiki/Wiki
Ezen kívül találtam cikket egy 2007-es tmt-ben: Online eszközök:Blogok és wikik.
Az angol nyelvű források pedig az alábbiak:
1. Wikinews - http://www.worldwidewiki.org/pmwiki.php?n=Main.HomePage
2. Wikiversity - http://www.worldwidewiki.org/pmwiki.php?n=Main.HomePage
3. Ekşi Sözlük - http://en.wikipedia.org/wiki/Ek%C5%9Fi_S%C3%B6zl%C3%BCk
Hát ezekről fogok később kicsit bővebb elemzést írni.
2010. október 3., vasárnap
Új félév, új feladat
Az előző félévben a blog Márquez-zel foglalkozott, de most egy másik órára a wikikről fogok cikkeket keresni és bemutatni...Remélhetőleg 10 ilyen cikk lesz.
Hát akkor hajrá
Hát akkor hajrá
2010. május 20., csütörtök
Recenzió - Nekem a Balaton a Riviéra...Neked is?!
Tóth Mónika: Nekem a Balaton a Riviéra
Összegző cikk a 2009-es nyár balatonszemesi “konfliktusáról”
Médiakutató, 2009 Ősz – Testek rovat
Tóth Mónika egy figyelemfelkeltő esetet tár elénk a médiakutato.hu weboldalon, melyben egy nyári “incidens” kerül mikroszkóp alá. A történet alapja Balatonszemesen játszódott, ahol minden évben egy helyen nyaraltak a fogyatékos emberek és a nem fogyatékos emberek. De 2009-ben a fogyatékos emberek túl közel kerültek az egészségesekhez (közös stéget kellett használniuk a szabadstrandon) ami egy kisebb csoportot felháborított…(továbbiak a honlapon: http://mediakutato.hu/cikk/2009_03_osz/03_nekem_a_balaton_a_riviera/01.html)
Mi a fogyatékosság?
A fogyatékosság vagy sérültség annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza vagy lehetetlenné teszi. Lehet veleszületett, vagy okozhatja baleset, betegség, vagy az öregedés.
A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget, nem betegség! Egy testi vagy érzékszervi fogyatékos személy élhet teljes lelki és szociális jólétben, sőt a kieső képesség megfelelő kompenzálása (megmaradó képességek kihasználása, segédeszközökkel való ellátottság) esetén a testi jólét állapotában is. Egy testileg ép ember ugyanakkor szenvedhet súlyos lelki, szociális problémáktól. A fogyatékosság egy élettapasztalat, amit bárki átélhet, amikor károsodott, vagy hiányos képességei korlátozzák tevékenységében, társadalmi életben való részvételében - az adott helyen és időben adott környezeti és társas feltételek között.
Megkülönböztetés
A fogyatékos embereket sújtó diszkrimináció néha a velük szembeni előítéletekre alapul, azonban gyakran az okozza, hogy a fogyatékosokról sokszor megfeledkeznek, és nem vesznek róluk tudomást, ami a fogyatékos emberek társadalmi részvételét gátló környezeti és szemléletbeli korlátok létrejöttét és megerősödését eredményezi.
A fogyatékos embereket ugyanazok az emberi jogok illetik meg, mint minden más állampolgárt. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja: minden ember szabad és egyenlő méltóságában és jogaiban. E cél teljesülése érdekében minden közösség ünnepelje a közösségeken belüli sokféleséget, és törekedjen biztosítani, hogy a fogyatékos emberek élvezhessék az emberi jogok teljes körét.
Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember él, ami a teljes népesség 5,7 százaléka. Egy másik felmérés szerint az unió polgárainak hatvan százaléka személyesen ismer fogyatékosokat, 61 százalékuk úgy gondolja, hogy legalább olyan hatékonyan tudnak dolgozni, mint nem fogyatékos társaik, és 72 százalékuk támogatja az integrált oktatást. Ugyanakkor a magyar lakosság közel hetven százaléka véli úgy: a fogyatékosoknak nem szükséges dolgozni, 57 százalék pedig azt gondolja, hogy a környezetében élő, de nem az ő családjába tartozó fogyatékosokat nem feladata támogatni. Szintén egy 2001-es reprezentatív közvélemény-kutatás szerint tíz magyar közül hat még soha sem hallott az esélyegyenlőségi törvényről valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényről.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapelvként fogalmazza meg, hogy az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak "olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek".
Kétségtelen ugyan, hogy az általános emberi jogok a fogyatékosokra éppúgy vonatkoznak, mint többi embertársukra, sajnos általános tapasztalat szerint a fogyatékosok komoly akadályokba ütköznek, ha ezeket érvényesíteni kívánják.
Források:
Fogyatékosság In: Wikipédia [online]http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogyat%C3%A9koss%C3%A1g
A Madridi nyilatkozat In: Fogyatékosság honlapja [online]http://www.fogyatekos.hu/main/news-116.html
A fogyatékosok jogai In: Békés megyei Segítők és Segítséggel élők honlapja [online]
Összegző cikk a 2009-es nyár balatonszemesi “konfliktusáról”
Médiakutató, 2009 Ősz – Testek rovat
Tóth Mónika egy figyelemfelkeltő esetet tár elénk a médiakutato.hu weboldalon, melyben egy nyári “incidens” kerül mikroszkóp alá. A történet alapja Balatonszemesen játszódott, ahol minden évben egy helyen nyaraltak a fogyatékos emberek és a nem fogyatékos emberek. De 2009-ben a fogyatékos emberek túl közel kerültek az egészségesekhez (közös stéget kellett használniuk a szabadstrandon) ami egy kisebb csoportot felháborított…(továbbiak a honlapon: http://mediakutato.hu/cikk/2009_03_osz/03_nekem_a_balaton_a_riviera/01.html)
Mi a fogyatékosság?
A fogyatékosság vagy sérültség annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza vagy lehetetlenné teszi. Lehet veleszületett, vagy okozhatja baleset, betegség, vagy az öregedés.
A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget, nem betegség! Egy testi vagy érzékszervi fogyatékos személy élhet teljes lelki és szociális jólétben, sőt a kieső képesség megfelelő kompenzálása (megmaradó képességek kihasználása, segédeszközökkel való ellátottság) esetén a testi jólét állapotában is. Egy testileg ép ember ugyanakkor szenvedhet súlyos lelki, szociális problémáktól. A fogyatékosság egy élettapasztalat, amit bárki átélhet, amikor károsodott, vagy hiányos képességei korlátozzák tevékenységében, társadalmi életben való részvételében - az adott helyen és időben adott környezeti és társas feltételek között.
Megkülönböztetés
A fogyatékos embereket sújtó diszkrimináció néha a velük szembeni előítéletekre alapul, azonban gyakran az okozza, hogy a fogyatékosokról sokszor megfeledkeznek, és nem vesznek róluk tudomást, ami a fogyatékos emberek társadalmi részvételét gátló környezeti és szemléletbeli korlátok létrejöttét és megerősödését eredményezi.
A fogyatékos embereket ugyanazok az emberi jogok illetik meg, mint minden más állampolgárt. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja: minden ember szabad és egyenlő méltóságában és jogaiban. E cél teljesülése érdekében minden közösség ünnepelje a közösségeken belüli sokféleséget, és törekedjen biztosítani, hogy a fogyatékos emberek élvezhessék az emberi jogok teljes körét.
Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember él, ami a teljes népesség 5,7 százaléka. Egy másik felmérés szerint az unió polgárainak hatvan százaléka személyesen ismer fogyatékosokat, 61 százalékuk úgy gondolja, hogy legalább olyan hatékonyan tudnak dolgozni, mint nem fogyatékos társaik, és 72 százalékuk támogatja az integrált oktatást. Ugyanakkor a magyar lakosság közel hetven százaléka véli úgy: a fogyatékosoknak nem szükséges dolgozni, 57 százalék pedig azt gondolja, hogy a környezetében élő, de nem az ő családjába tartozó fogyatékosokat nem feladata támogatni. Szintén egy 2001-es reprezentatív közvélemény-kutatás szerint tíz magyar közül hat még soha sem hallott az esélyegyenlőségi törvényről valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényről.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapelvként fogalmazza meg, hogy az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak "olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek".
Kétségtelen ugyan, hogy az általános emberi jogok a fogyatékosokra éppúgy vonatkoznak, mint többi embertársukra, sajnos általános tapasztalat szerint a fogyatékosok komoly akadályokba ütköznek, ha ezeket érvényesíteni kívánják.
Források:
Fogyatékosság In: Wikipédia [online]
A Madridi nyilatkozat In: Fogyatékosság honlapja [online]
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
