Összegző cikk a 2009-es nyár balatonszemesi “konfliktusáról”
Médiakutató, 2009 Ősz – Testek rovat
Tóth Mónika egy figyelemfelkeltő esetet tár elénk a médiakutato.hu weboldalon, melyben egy nyári “incidens” kerül mikroszkóp alá. A történet alapja Balatonszemesen játszódott, ahol minden évben egy helyen nyaraltak a fogyatékos emberek és a nem fogyatékos emberek. De 2009-ben a fogyatékos emberek túl közel kerültek az egészségesekhez (közös stéget kellett használniuk a szabadstrandon) ami egy kisebb csoportot felháborított…(továbbiak a honlapon: http://mediakutato.hu/cikk/2009_03_osz/03_nekem_a_balaton_a_riviera/01.html)
Mi a fogyatékosság?
A fogyatékosság vagy sérültség annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza vagy lehetetlenné teszi. Lehet veleszületett, vagy okozhatja baleset, betegség, vagy az öregedés.
A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget, nem betegség! Egy testi vagy érzékszervi fogyatékos személy élhet teljes lelki és szociális jólétben, sőt a kieső képesség megfelelő kompenzálása (megmaradó képességek kihasználása, segédeszközökkel való ellátottság) esetén a testi jólét állapotában is. Egy testileg ép ember ugyanakkor szenvedhet súlyos lelki, szociális problémáktól. A fogyatékosság egy élettapasztalat, amit bárki átélhet, amikor károsodott, vagy hiányos képességei korlátozzák tevékenységében, társadalmi életben való részvételében - az adott helyen és időben adott környezeti és társas feltételek között.
Megkülönböztetés
A fogyatékos embereket sújtó diszkrimináció néha a velük szembeni előítéletekre alapul, azonban gyakran az okozza, hogy a fogyatékosokról sokszor megfeledkeznek, és nem vesznek róluk tudomást, ami a fogyatékos emberek társadalmi részvételét gátló környezeti és szemléletbeli korlátok létrejöttét és megerősödését eredményezi.
A fogyatékos embereket ugyanazok az emberi jogok illetik meg, mint minden más állampolgárt. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja: minden ember szabad és egyenlő méltóságában és jogaiban. E cél teljesülése érdekében minden közösség ünnepelje a közösségeken belüli sokféleséget, és törekedjen biztosítani, hogy a fogyatékos emberek élvezhessék az emberi jogok teljes körét.
Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember él, ami a teljes népesség 5,7 százaléka. Egy másik felmérés szerint az unió polgárainak hatvan százaléka személyesen ismer fogyatékosokat, 61 százalékuk úgy gondolja, hogy legalább olyan hatékonyan tudnak dolgozni, mint nem fogyatékos társaik, és 72 százalékuk támogatja az integrált oktatást. Ugyanakkor a magyar lakosság közel hetven százaléka véli úgy: a fogyatékosoknak nem szükséges dolgozni, 57 százalék pedig azt gondolja, hogy a környezetében élő, de nem az ő családjába tartozó fogyatékosokat nem feladata támogatni. Szintén egy 2001-es reprezentatív közvélemény-kutatás szerint tíz magyar közül hat még soha sem hallott az esélyegyenlőségi törvényről valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényről.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapelvként fogalmazza meg, hogy az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak "olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek".
Kétségtelen ugyan, hogy az általános emberi jogok a fogyatékosokra éppúgy vonatkoznak, mint többi embertársukra, sajnos általános tapasztalat szerint a fogyatékosok komoly akadályokba ütköznek, ha ezeket érvényesíteni kívánják.
Források:
Fogyatékosság In: Wikipédia [online]
A Madridi nyilatkozat In: Fogyatékosság honlapja [online]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése